A fényképezés tömeges elterjedésekor általános volt az 50 mm-es gyújtótávolságú objektívek használata, ami a kutatások szerint leginkább hasonlított az emberi szem általi leképezéshez. Ezáltal persze kissé „unalmas” is volt. Én ezt a típust használom legritkábban, ellenben a nagylátószögű objektív és a tele mindig ott lapul a táskámban. A nagylátót talán egy kicsit jobban szeretem, kreatívabban tudom használni.
A nagylátószögű objektív jellegzetességei
Nagylátószögű objektívnek nevezzük a 35 mm-es gyújtótávolságnál (kisfilm ekvivalens) rövidebb objektíveket. Nagy előnye, hogy a tér széles befogásával már önmagában szokatlan felvételeket rögzíthetünk. Hátránya, hogy a képszéleken kisebb-nagyobb mértékű torzítások jelenhetnek meg. Szélsőséges példája a halszemobjektívek jól ismert kör alakú rajza.
35–70 mm között – Normál
70–300 mm között – Kis tele
300 mm fölött – Nagy tele
Megjegyzés! A különböző gyújtótávolságú objektívekkel készített felvételek között (feltételezve, hogy a fotós helye nem változik) csak a képkivágás a különbség, perspektivikus különbség (leszámítva az objektívek optikai torzításait) nincs. Egy 20 mm-es objektívvel készített felvétel kivágott közepe megegyezik egy nagytelével készített felvétellel (a felbontást leszámítva).
A nagylátók előnye még, hogy nem szükséges nagyon fényerős lencsék készítése – ami egyébként is megdrágítaná –, hiszen nagyításuk kicsi, így a reciprok szabály értelmében akár 1/10 s zársebesség mellett is éles képeket készíthetünk kézből. A kis nagyításnak és az általában nagyobb rekeszértéknek köszönhetően ezeknek az objektíveknek az élessége szinte bármilyen rekeszérték mellett a pár centitől a végtelenig terjed. Ez igazán előnyös olyan esetekben, amikor mindennek élesen kell megjelenni a képen, ugyanakkor hátrányos, ha az élességgel szeretnénk valamit kiemelni.
Képi megjelenítés a nagylátószögű objektív segítségével
A nagylátószögű objektív az emberi szem számára kissé furcsán képezi le a valóságot, kicsit többet láttat, mint ahogy azt a szemünk teszi. Képesek megmutatni a téma akár tágabb környezetét is, így irányítva a figyelmet a témára, illetve megmagyarázva a kép mondanivalóját. Használhatjuk dokumentarista vagy kreatív fotózáshoz egyaránt, mindkét esetben kiváló lehetőséget biztosít a fotósnak.
A nagylátószögű objektív a közeli témát „felnagyítja”, míg a távolabbi részleteket „lekicsinyíti”, így kiválóan alkalmas a közeli témák kiemelésére és a távoli részletek eltüntetésére. Kiemelhetünk például egy virágot, egy fatörzset a tájban, vagy akár egy járművet, épületet. Vigyázni kell azonban, hiszen a túlzott közelség torzíthatja a kiemelt témát, így a nagylátó kifejezetten hátrányos például portré fotózására.
A nagylátószögű objektívet könnyen dönthetjük fel vagy le, a képen ritkán jelent ez problémát, inkább kreatívabbnak, ötletesebbnek tűnik a felvétel. Sőt, a lencsét oldalra is dönthetjük, így is készíthetünk jó képeket.
Elsősorban belső terek fényképezésekor, tájfotózáskor használjuk. Épületeknél vigyázni kell, hiszen ritkán jelennek meg a párhuzamosok vagy a vízszintesek, függőlegesek helyesen a képen, legtöbb esetben dőlnek, rosszabb esetekben torzulnak. Persze ez egy újabb kreatív lehetőség a kezünkben, amivel érdemes élni.
A nagy tér befogása miatt a nagylátóknál a napellenző csak kisméretű lehet, így azonban könnyen becsillanhat a fényforrás. Erre ügyelnünk kell.
A széles látószöggel készült és ide-oda dőlő függőlegesekkel ékesített felvételeket utólag korrigálhatjuk, amennyiben ízlésünk ezt diktálja. Ebben az esetben azonban figyelembe kell venni, hogy a képszélekről akár jelentős mennyiségű részletet is kénytelenek vagyunk levágni, azaz a kép elveszítheti a „nagylátó” jellegét és átkerülhet a „normál” kategóriába.
Mint általában, ezen típusoknál is igaz, hogy az átlagostól lentebbre vagy fentebbre helyezett nézőpont még szokatlanabb jelleget kölcsönöz a képnek. Ráadásul a nagylátószögű objektív esetében – mivel képes akár a horizontot és a cipőnk orrát egyszerre befogni – a szokatlan nézőpont megválasztása nem jelent kompozíciós problémát, ellenben a látvány sokat javulhat.
A nagylátószögű objektív általában nem túlságosan drága, legalábbis lényegesen olcsóbb a nagy teleobjektíveknél. Érdemes egyet tartani a táskánkban, lehetőleg minél rövidebb gyújtótávolságút, esetleg egy zoomot. És ne felejtsük el használni sem!
Takács Szabolcs
