A Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjra február 21-ig várja a 35 éven aluli, fiatal művészek pályázatát a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK).
Fényképtechnika
A horizont jelentősége a tájképben
A tájképek nagy része nyílt, széles távlatot befogó kép. Ezek mindegyikén fontos meghatározó elem ég és föld vagy víz találkozási vonala, a horizont. Ez a vonal ellenmondást hordoz magában: a végtelen terek találkozási vonala, a végtelenek vizuálisan elérhető, illetve ábrázolható határa. A természet folyamatosan jelenlévő illúzióinak egyik misztikuma. Ennek képi érzékeltetése a legizgalmasabb tájfotográfiai feladatok … Olvass tovább
Árnyalatterjedelem, azaz az árnyékok és csúcsfények kompenzálása
A pontos expozíció, ezáltal az árnyalatterjedelem kordában tartásának záloga a helyesen mért fény. Figyelnünk kell az expozíciós időre, valamint a blendére. Arra, hogy ez mikor mit jelent, nincs általános érvényű recept, hiszen a megvilágítási körülmények mindenkor eltérőek. Míg átlagos megvilágítási körülmények között az árnyalatterjedelem
Élesség határok nélkül – A hiperfokális távolság kiterjeszti a lehetőségeket
Egy kicsit talán túlzás ez a cím, de jól kifejezi a hiperfokális távolság fogalmát, amelyről a legtöbb fotós egyáltalán nem vagy alig hallott. Pedig ismerete érdekes és néha még hasznos is lehet.
Képkorrekció, a fénykép megvágás és a perspektíva-korrekció
Alapvetőn – véleményem szerint – kétfajta fotós létezik: a dokumentarista és a művészi. Az elsőnek a valóság és annak megörökítése, visszaadása a célja, míg a másik a fényképet mint műalkotást szeretné viszontlátni, és alkotói munkájának korlátait – ha egyáltalán léteznek – saját maga állítja fel. Éles határt, persze, nem lehet húzni a két csoport között,
Bemozdulni vagy bemozdítani?
A hosszú expozíció és a mozgás ábrázolása fényképen
A művészet megajándékozott bennünket azzal a lehetőséggel, hogy a pillanatnak nem kell feltétlenül egy pillanatig tartania.
A megfelelő fotós nézőpont kiválasztása
Azt mondják, a jó fénykép nem a felszerelésen múlik. Nos, pontosítsunk: azért nem árt, ha egy jó gép és objektív a rendelkezésünkre áll. Vannak ugyanis olyan felvételi helyzetek, nézzük akár a téma (sport, divat), akár a megvilágítás (becsillanó ellenfény) szempontjából, ahol a nagyobb expozíciós tűrőképesség, a pontosabb árnyalat-visszaadás, netán az azonnali reakció igenis feltétele a jó képnek. A jó képnek azonban, szerencsére, ennél több titka van. Egyik ilyen titok a megfelelő fotós nézőpont, amelynek helyes vagy helytelen megválasztása éppúgy eldöntheti képeink sorsát. Ez az a pont, ahol már nem a technika, hanem az ember számít.
Színek nélkül – A fekete-fehér fényképezés lényege a forma
„Rátaláltam a színek illuzórikus brillírozása mögött egy fényekre-árnyékokra, formákra és térre letisztult világra, amely erőteljesebben és lényegre törőbben volt képes kifejezni számomra a természet látszólagos bonyolultsága mögött létező valóságos egyszerűséget. A kromatikus skála mindennapossága helyett a feketék árnyalataiban vagy mélységeiben, a fehérek részleteiben vagy vakításában és a szürkék ezerféleségében igyekeztem felfedezni a természet rám vetülő … Olvass tovább
A fehéregyensúly nagyobb figyelmet igényel
Kicsit kékesebb, kicsit sárgásabb, de miért? Miért lesz a felvételem egyszer tökéletes, máskor pedig tiszta kék vagy sárga, amikor ugyanazokat a beállításokat használom? A válasz egyszerű: Mert ugyanazokat a fehéregyensúly beállításokat használja!
Az éjszaka fényei – Éjszakai fotózás kevés fény mellett
A fényképezés térnyerése és fejlődése miatt már a 19. században az érdeklődés középpontjába került a képek rögzítésének módja kevés fény mellett. Azóta is az egyik legkalandosabb területnek számít ez a fotográfia területén.
