A megfelelő képfájlformátum kiválasztása

A digitális képalkotás szükségszerűen hozta magával a különféle képfájlformátumok megjelenését is. A sok fájlféleség között eltévedő fotós ma már inkább csak történelem, és az idő alapvetően három formátum létjogosultságát igazolta. Elterjedtségi sorrend alapján: JPG/JPEG, TIF/TIFF és RAW/nyers formátumok.

A ma forgalomba kerülő digitális fényképezőgépek legtöbbje legalább két említett fájlformátumban, de gyakran mind a háromban képes elmenteni a fényképet. Ezt a fotósnak előre ki kell választania, így érdemes tisztában lenni legalább az alapvető eltérésekkel.

JPG/JPEG képfájlformátum

A JPEG (Joint Photographic Experts Group, azaz egyesített fotográfiai szakértők csoportja) képfájlformátum veszteséges tömörítési eljárással készíti el a képfájlt. Lényege, hogy a fájl mérete aránylag kicsi, kevés helyet foglal, de a veszteség miatt az eredeti képi információ nem nyerhető vissza teljes egészében. A JPEG formátumnak különféle altípusai léteznek, de jellemzően arra a tényre alapoznak, hogy az emberi szem kevésbé érzékeny a színek pozíciójára, mint a fényességre. Így a JPEG képfájlformátum inkább a fényesség, semmint a színek részleteit optimalizálja, tömöríti és tárolja el. A fájl jellemzője a tömörítési arány is, amelyet a videózásban három (ritkábban négy) mérőszámmal (pl.: 4:2:2:4 = horizontális referenciaminta: első sor színmintáinak száma: második sor színmintáinak száma: alpha faktor — az első számhoz való viszonyszám), míg a fotográfiában leginkább csak egy tömörítési viszonyszámmal (pl.: 10) jellemeznek. A tömörítési eljárás során lényegében a képet sok-sok pixelmátrixra (8×8) osztják fel, melyekben meghatározzák a referenciaszínt és a fényességet, illetve az egyes pixelek eltérését. A 4:4:4 tömörítési arány igen részletgazdag és kevésbé tömörített, míg a 4:1:1 arány már jelentős tömörítésű, nagy veszteséggel bíró képfájlt jelent. A Photoshopban egyszerűbben, egy 1–12-ig terjedő skálán választhatjuk ki a megfelelő minőségtömörítési arányt.

A JPEG képfájlformátum előnye, hogy kisméretű, általánosságban jól használható fájlokat eredményez. Így kisebb tárolókapacitás is elegendő, valamint a fényképezőgép az adatokat gyorsabban képes kimenteni az adatkártyára. Hátránya a részletek eltűnésében, illetve nagy tömörítési arány használatakor a kép „kikockásodásában” van. Félreértések elkerülése végett: a JPEG formátum nem változtatja meg a kép eredeti felbontását, de a meglévő részleteket többé-kevésbé elmossa.

A gyakorlatban a JPEG formátum jól használható a mindennapi fotózásban, családi fotók, emlékképek készítésekor, de professzionális felhasználáshoz vagy nagyméretű nagyításokhoz válasszunk inkább más formátumot. Megjegyzem, hogy a legjobb minőségű (legkevésbé tömörített) JPEG állomány minőségben alig marad el a TIF formátumtól, ugyanakkor lényegesen kisebb helyet foglal.

TIF/TIFF képfájlformátum

A nyolcvanas évektől létező platformfüggetlen képfájlformátum, amely képes tömörítéses és tömörítetlen, illetve veszteséges és veszteségmentes állományokat is létrehozni. Előnye még, hogy képes más információkat is tárolni, például vektoros vágógörbéket, illetve egy fájlban akár több kép is elmenthető (rétegek = layers). A veszteségmentes állománynak köszönhetően népszerű archiválási és képfeldolgozási feladatokra. Hátránya a nagy fájlméret, de a speciális LZW eljárásnak köszönhetően csökkenthető a képfájl mérete anélkül, hogy veszteségünk lenne a képminőség terén, ellenben kompatibilitási problémák adódhatnak. Nagyon fontos, hogy képes (többek között) fekete-fehér, RGB vagy CMYK színprofilokat is elmenteni. A TIF képfájlformátum ma a legelterjedtebb professzionális képformátum, nem ismerek olyan képszerkesztő programot, amelyik ne kezelné.

RAW/nyers képfájlformátum

A digitális fényképezőgépek és egyéb digitalizáló eszközök nyers adatformátuma, helyesebben szólva adathalmaza. Ugyanakkor alkalmas programmal (hangsúlyozom, hogy általában speciális programot igényelnek!) a RAW fájlokból a fénykép szinte végtelen variációját tudjuk előcsalogatni, mindig olyan beállításokkal, amelyek számunkra a legmegfelelőbbek. Mivel nyers adatokról van szó, így a lehetőség és az információ is több mint a TIF vagy JPG képfájlformátum esetében. Ennek tükrében a profi fotósok kizárólag RAW formátumban készítik el a felvételeket, és belőlük utómunkával hozzák ki az ideálisat. Előnye a sok és jól alakítható képi információ, de hátránya az aránylag nagy méretű fájl és az időigényes utómunka (laborálás), hiszen szinte minden képet külön-külön kell beállítani. Fontos! Ha a RAW képfájlformátum mellett döntünk, és az ilyen formátumú fájlokat archiváljuk, mentsünk el egy példányt a RAW fájlokat beolvasni képes szoftverből is, hiszen évek múlva a képeket elővéve, lehet, hogy már nem lesz olyan alkalmazásunk, amelyik képes megnyitni a fotókat.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.