Steve McCurry a nyolcvanas években bejárta Ázsiát, magas művészi színvonalon örökítette meg például Afganisztán szovjet megszállását is. Munkái magazinok és könyvek címoldalán szerepeltek; több könyvet jelentetett meg, és nemzetközileg több bemutató is fűződik a nevéhez.

Az április végéig megfigyelhető kiállítás több mint félszáz képen keresztül ismerteti a fotós életművét. Bán András, a prezentáció egyik kurátora a szerdai bejáráson hangoztatta, hogy a bemutató fotói Afganisztánban, Indiában, Kambodzsában, Tibetben és Pakisztánban készültek, a képeket egy dán műgyűjteményből válogatták. A portrék mellett láthatók nemzeti viseletbe öltözött kambodzsai táncosnők, imádkozó vagy futballozó szerzetesek Burmából, tetejébe egy kabuli utcakép is megjelenik a nagyméretű képeken.

A kurátor felhívta a figyelmet arra, hogy a tárlaton megnézhető Sharbat Gula afgán lány portréja is, aki tizenkét éves volt a felvétel elkészítésekor. A fotó a National Geographic 1985 júniusi számának címlapjára került, és a magazin egyik legnevezetesebb képévé vált, amely később bejárta a világsajtót is.

Bán András kinyilatkozta: McCurry megrázó vagy éppen elgondolkodtató képei szűkszavúak, csak egy-egy képi mondat fogalmazódik meg rajtuk a lényegre koncentrálva.

A kiállítás megnyitójára Budapestre érkezett Steve McCurry felelevenítette: eredendően operatőrnek tanult, de vonzotta a sok utazás, az érdekes élet, ezáltal inkább a fotográfiát választotta.

Közölte, jó néhány útja közül a tibetiek váltak a legemlékezetesebbé részére, ott érezte leginkább azt, hogy „más időbe és univerzumba került”.

Azt is állította, hogy még mindig sokat utazik, egy-két év múlva Afganisztánba akarna visszatérni, mivel legalább tíz éve nem járt ott, és kíváncsi, hogy milyen változások történtek az országban.

McCurry Philadelphia egyik külvárosában született 1950-ben. A Pennsylvaniai Állami Egyetem film szakán tanult, ezt követően egy helyi újság munkatársa lett. Szabadúszó fotóriporterként bejárta Indiát. Hírnevet az afganisztáni fényképeivel szerzett, egyike volt azoknak, akik elsőként mutathatták be a szovjet megszállást és a katonai konfliktust. Képeiért Robert Capa-aranyérmet kapott. Később jó néhány háborús övezetben dolgozott, fotóival sokat számító díjakat érdemelt ki, a World Press Photo versenyen példának okáért négy fődíjat is nyert. A francia kultuszminiszter a Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének lovagi fokozatát adományozta részére, 2014-ben ugyanakkor a londoni Royal Photographic Society ítélte neki a Centenáriumi Életműdíjat.

MTI Fotó: Balogh Zoltán