A polgári perrendtartás új rendelkezéseinek indoklása szerint a magánélethez való jogot főként a képmással, hangfelvétellel visszaélés sértheti. Az új információs technológiák miatt szükséges a jogsértések elleni gyors, hatékony fellépést biztosító eljárás. A polgári törvénykönyv azt a bírói gyakorlatban kialakult értelmezést érvényesíti, amely szerint már önmagában a képmás, illetve hangfelvétel elkészítése is visszaélésszerű lehet az érintett hozzájárulása nélkül, nemcsak annak közzététele.

Ugyanakkor a jogsértés megállapítását kizárja az érintett – alakisághoz nem kötött, szóban, írásban vagy akár ráutaló magatartással történő – hozzájárulása a felvétel készítéséhez. (A tömegfelvételre és a nyilvános közéleti szereplésről készült felvételre más szabályok vonatkoznak.)

A rövid határidőket és korlátozott bizonyítási lehetőségeket tartalmazó új pertípus, az úgynevezett “képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított per” a sajtó-helyreigazításhoz hasonlóan törvényszéki hatáskörbe tartozik és két szakaszból áll, az előzetes eljárásból és magából a perből.

Az előzetes eljárás során a sérelmet szenvedő fél a képmás vagy hangfelvétel készítéséről, illetve felhasználásáról történő tudomásszerzés időpontjától számított harminc napon belül kérheti a sérelem okozójától – határidő megadásával -, hogy a jogsértést hagyja abba, a sérelmes helyzetet szüntesse meg, a jogsértést megelőző állapotot állítsa helyre, a jogsértéssel előállított dolgot semmisítse meg vagy jogsértő mivoltától fossza meg, illetve adjon megfelelő elégtételt és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot. Minderre legfeljebb a képmás vagy hangfelvétel készítésének, illetve felhasználásának időpontjától számított hat hónapig van lehetőség. (Aki a megszabott határidőben nem fordul kérelemmel a jogsértőhöz, az általános szabályok szerint, az ott meghatározott elévülési időn belül még indíthat személyiségi jogi pert.)

A törvénymódosítás szerint a kérelem teljesítése csak akkor tagadható meg, ha a benne előadottak valósága nyomban megcáfolható. Ha a képmás vagy hangfelvétel készítője, felhasználója a kérelemnek határidőben nem tesz eleget, a sérelmet szenvedett fél 15 napon belül indíthatja meg magát a bírósági pert.

A törvénymódosítás szerint a felperes ebben a speciális pertípusban kérheti a felróhatóságtól független szankciók alkalmazását, melyek a jogsértés mielőbbi megszüntetését szolgálják. Ilyen szankció lehet a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása, a jogsértés abbahagyására kötelezés és a jogsértő eltiltása a további jogsértéstől, továbbá az, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot. Kérheti továbbá a felperes a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását.

Ennek a külön eljárásnak a lefolytatása nem akadálya annak, hogy a személyiségi jogok megsértése miatt alkalmazható egyéb szankciók – például kártérítés – érdekében a sérelmet szenvedett fél az általános szabályok szerint másik pert is indítson. A törvénymódosítás szerinti az újfajta eljárásban soron kívül kell eljárniuk a törvényszékeknek, a tárgyalást legkésőbb a keresetlevél benyújtásától számított nyolcadik napra kell kitűzni, és csak kivételesen lehet elhalasztani.

A per mielőbbi lezárhatósága érdekében a bizonyítás szűk körű, alapvetően olyan bizonyítékokra vonatkozhat, amelyek a tárgyaláson rendelkezésre állnak, illetve a felek nyomban felajánlanak. A felperesnek azt kell bizonyítania, hogy a képmás, illetve a hangfelvétel elkészítésére, felhasználására egyáltalán sor került, az alperesnek viszont azt, hogy az érintett a felvétel elkészítéséhez hozzájárult, illetve, hogy erre nem volt szükség. Ebben a pertípusban igazolásnak, viszontkeresetnek, szünetelésnek, bírósági meghagyás kibocsátásának, illetve perújításnak nincs helye.

A törvénymódosítás elfogadása során március elején a parlamentben ismertette Harangozó Tamás szocialista képviselő a Kúria polgári kollégiumának élén álló Wellmann György véleményét, eszerint a javasolt eljárásjogi változtatás szükségtelen és alapvetően elhibázott, nincs összhangban az anyagi jogi szabályokkal és alkotmányosan is aggályos. A szocialista politikus akkor jelezte, hogy a törvénymódosítás miatt az Alkotmánybírósághoz, illetve nemzetközi fórumokhoz fordulnak. Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára ugyanakkor a vitában azt hangoztatta, hogy javaslatuk alkotmányos.

A képmáshoz fűződő jogok egyik részterületéről, az intézkedő rendőrök sajtófotózásáról január végén hozott jogegységi döntést a Kúria egy tavaly szeptemberi alkotmánybírósági határozat kapcsán. Az Alkotmánybíróság (Ab) szeptemberben – eltérve a Kúria korábbi jogegységi döntésétől és a bírói gyakorlattól – egy konkrét ügyben kimondta, hogy a rendőri intézkedésről készült képfelvétel az érintett rendőr hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, azaz nem kell kitakarni a rendőr arcát, ha mindez nem öncélú. A Kúria januárban arra az álláspontra jutott, hogy saját korábbi – az Ab határozatával ellentétes – jogegységi döntését megsemmisíti, de egyelőre nem ad új támpontokat az ilyen helyzetek megítéléséhez.

Nincs egyértelmű jogi helyzet az intézkedő rendőrök sajtófotózása ügyében – mondta akkor a Kúria polgári kollégiumának szóvivője, aki szerint a jogalkotás, valamint az esetről esetre megszülető konkrét bírósági döntések, jogértelmezések javíthatnak a kialakult helyzeten.

(MTI)