Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára a expo megnyitóján kiemelte: előző évben fordult elő első alkalommal, hogy egy vidéki lap munkatársa esélyt kapott a nyári olimpiai játékokon.

Derencsényi István, a Hajdú-bihari Napló fotóriportere élt ezzel a nem mindennapi lehetőséggel, „lubickolt az olimpiai miliőben”, ahol négyévente egy időben gyakorlatilag 30 világbajnokság zajlik, és már a helyszínekre való eljutás is embert próbáló feladat – mondta az államtitkár.

Szabó Tünde alapján „sehol nem lehet annyi megélt pillanatot, érzelmet megörökíteni, mint az olimpián”.

„Éljük keresztül még egyszer a riói álomutazást, a játékok semmihez nem hasonlítható hangulatát” – invitálta a prezentáció megtekintésére a megnyitó résztvevőit a sportért felelős államtitkár.

Bács Zoltán, a tárlatnak otthont adó egyetem kancellárja természetesnek nevezte, hogy az olimpiáról szóló kiállításnak a sporttudományi centrum ad helyet. „A Debreceni Felsőfokú intézményben más minőségben foglalkoznak a sporttal, mint hagyományos testnevelés” – utalt a 2015-ben elkészült sportcentrum szolgáltatásaira, az ott folyó akadémiai munkára.

Derencsényi István tíz éve a Debrecenben megjelenő Hajdú-bihari Napló fotóriportere. Két évvel ezelőtt művészet kategóriában díjazták a sajtófotó tárlaton.

A Repülj velem Rióba – képes olimpiai beszámoló című kiállításon a szokásos fotográfiák mellett digitális és 3D-s fotók idézik fel a riói olimpia magyar vonatkozású, legemlékezetesebb pillanatait. A bemutató február 10-ig nézhető meg az egyetemi sportcentrumban.

mti

Török Anita felelevenítette, a immáron nagyjából egy évtizedes múltra visszatekintő fotószimpóziumra érkező szerzők évente egy-egy héten keresztül egy kötelező vagy éppen általuk “szabadon választott” témát járnak körül. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Fotóművészeti Tagozatának művészei sorozataikkal megörökítették már Hódmezővásárhely épített, szellemi, tárgyi, emberi és természeti értékeit. Múlt évben ugyanakkor a szakmai és laikus berkekben egyaránt jól ismert mester, Nagygyörgy Sándor (1933-1993) fotográfus előtt tisztelegve, az európai hírű természetfotós kedvenc témáját, a hódmezővásárhelyi és a városhoz kötődő képzőművészeknek több mint egy évszázada ihletet adó mártélyi Tisza-holtágat kapták lencsevégre.

Az elkészült jó párszáz felvétel közül több mint negyvenet tekinthetnek meg a nézők december elejéig a Bartók1 Galériában.

A Mártély – Hommáge á Nagygyörgy Sándor című bemutatón Balla András, Berényi Gyula, Doboczky Zsolt, Dömötör Mihály, Gál András, Kozák Albert, Németh Andrea, Süli István, Szél Ágnes, Török János, Vajda János és Zsila Sándor alkotásain keresztül tárul a nézők szeme elé Mártély varázslatos hangulata.

mti

A fotóművész a fotográfiák eredeti negatívjait és diáit, gyűjteménye hangsúlyos részét a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta – hangzott el a kiállítás mai sajtóbejárásán.

A november 20-ig látogatható időszaki prezentáció kurátora, Szarka Klára fotótörténész, az életmű gondozója hangoztatta: jelentős boldogság számukra, hogy Keleti Évát segíthették abban, hogy valószínűleg legszemélyesebb kiállítását megvalósítsa.

A fotókiállításon megfigyelhető felvételeken szerepel mások mellett Tolnay Klári, Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva, Kállai Ferenc, Lukáts Andor, Fülöp Viktor, Zsótér Sándor, Psota Irén és Kálmán György is.

MTI Fotó: Marjai János

Lipthay Antalt, a Szécsényben élt természettudós, báró Lipthay Béla unokáját a tájék pártfogójaként, mecénásaként köszöntötte Lázár János.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is megfogalmazta: arra a fajta nemességre van szükség, amely nem a rangban, a címben nyilvánul meg, hanem a viselkedésben, a fellépésben, igényességben és a felelősségvállalásban.

Beszélt arról is, hogy a 70. születésnapját ünneplő, 26 éve Magyarországon élő Lipthay Antal azok közé tartozik, akik „a jót hátrahagyva, és a korábbinál rosszabbat választva” visszaköltöztek hazájukba, és „jobban hisznek ebben az országban, mint akik itt élték le az életüket”.

Lázár János nyomatékosította: hinnünk kell a saját hazánk, városunk, közösségünk jelenében és jövőjében is.

Az „Istenhez. Fények, formák, kifejezések, jelek” című expo megnyitóján Vejkey Imre, a KDNP országgyűlési küldötte azt mondta, a fotók arra tanítanak, hogy az összes nemzedéknek megvan a maga keresztje és felelőssége, azt mindazonáltal, hogy kiből lesz hős vagy gyáva, az dönti el, hogy ki veszi a vállára a keresztet és ki nem.

Ahogy nyilatkozta, Lipthay Antal azok közé tartozik, akik bárhol is éltek a világban, folyamatosan hűek maradtak hitükhöz, nemesi közösségükhöz és hazájukhoz.

Ő az, aki egy gyergyószárhegyi kastélyban fennálló tulajdonrészét a Böjte Csaba ferences szerzetes által vezetett Szent Ferenc Alapítványnak ajándékozta, és aki megalkotta a Szécsény-benczúrfalvai keresztutat, mindent megtéve a stációk felépítéséért – tette hozzá.

Limbacher Gábor, a Kubinyi Ferenc Múzeum igazgatója elmondása alapján a fotókiállítás a „Hazatérés, hűség a hazához” címet is viselhetné, mert a képeken szintén megjelennek a határon túli neveltetés, a felnőttkori hazatérés körülményei, a család, a szűkebb pátria.

A hazatért család egykori nehéz körülményeit felidézve kijelentette, hogy Lipthay Antal, akinek nagyapja egy kastély utolsó tulajdonosa volt (e kastélyban üzemel a Kubinyi múzeum), derűs arccal jelentkezett a balassagyarmati múzeumban, hogy gyakorlatilag segédmunkási állásban folytathassa a természetrajzi tevékenységet, kutató hivatását.

Stayer László, Szécsény polgármestere a találkozón nyilvánosságra hozta, hogy Lipthay Antalt a Nógrád megyei település díszpolgári címére terjeszti fel a képviselő-testület.

MTI Fotó: Komka Péter

A Labdatörténeti fotókiállításnak elnevezett tárlat a Westend City Center földszintjén, ingyenesen lesz megtekinthető. Pesti hét országban több mint 500 labdát fotózott le, ezek közül 56 kép szerepel a kiállításon.

A szervezők tájékoztatása szerint a megnyitó ünnepség pénteken 11.30 órakor lesz, s részt vesz rajta a fotós mellett Kű Lajos olimpiai ezüstérmes labdarúgó, aki Magyarország legutóbbi Európa-bajnoki gólját szerezte 1972-ben.

Pesti Pétert egy német könyvkiadó kérte fel, hogy hiánypótló kiadványához készítsen képeket a sporttörténelem legismertebb futball-labdáiról, az 1870-es évektől napjainkig.

A fotós képei a labdák fejlődéstörténetét hivatottak bemutatni: világ-, és Európa-bajnokságok, olimpiai tornák, Bajnokok Ligája-idények, illetve nemzeti bajnokságok, valamint antik darabok fotóit láthatják az érdeklődők.

mti

Az ünnepélyes eredményhirdetés Robert Capa halálának 62. évfordulóján, 2016. május 25-én, szerdán 18 órakor kezdődik a Capa Központban.

A vendégeket Kőrösi Orsolya, a Capa Központ ügyvezető igazgatója köszönti, majd a díjazott pályaműveket a zsűri tagjai méltatják:

• Krzysztof Candrowicz, a łódźi Nemzetközi Fotográfiai Fesztivál igazgatója és a Hamburgi Fotográfiai Triennálé művészeti vezetője
• Oltai Kata művészettörténész, kurátor
• Marina Paulenka fotográfus, az Organ Vida Nemzetközi Fotográfiai Fesztivál igazgatója
• Clément Saccomani, a NOOR fotóügynökség ügyvezető igazgatója

Az eredményt Horányi Attila művészettörténész, esztéta, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Elméleti Intézetének docense, a zsűri elnöke hozza nyilvánosságra.

Az eredményhirdetés után, 19 órakor nyílik a tavalyi nagydíjas, Kudász Gábor Arion nyertes sorozatát bemutató, Human című kiállítást a Project Roomban.

A kiállítás 2016.05.26.-tól 07.11.-ig tekinthető meg.

]]> https://fotopiac.hu/robert-capa-magyar-fotografiai-nagydij-2016-eredmenyhirdetes-es-kiallitas-megnyito/feed/ 0 https://fotopiac.hu/a-duna-fovarosainak-epiteszetet-bemutato-fotokiallitas-nyilt-a-varkert-bazarban/ https://fotopiac.hu/a-duna-fovarosainak-epiteszetet-bemutato-fotokiallitas-nyilt-a-varkert-bazarban/#respond Thu, 25 Feb 2016 12:02:02 +0000 https://fotopiac.hu/?p=1692 Olvass tovább]]> A Duna fővárosai – Bécs, Budapest – Párhuzamos városképek 1850-1920 címmel nyílt tárlat szerdán a Várkert Bazárban, ahol csaknem 300 korabeli fotón a két főváros urbanisztikai fejlődésének egyes állomásait láthatja nézőközönség.

A Várkert Bazár Déli palotájában felszerelt kiállítás képei múlt évben áprilistól júliusig a bécsi Ringturm építészeti galériában voltak láthatók – idézte fel Tarlós István, Budapest főpolgármestere a megnyitón, kiemelve, hogy a bemutató rendezői szakszerű kutatási munkával precíz emléket állítanak „a kor építészeti hiúságának”.

A főpolgármester nyilvánosságra hozta, hogy Michael Haupl bécsi főpolgármesterrel megegyeztek a két metropolisz kapcsolatainak és a Duna szerepének erősítéséről.

A Duna fővárosai fotókiállításnak külön aktualitást ad, hogy 2015-ben ünnepelték a bécsi Ringstrasse kiépítésének 150. évfordulóját – fejtette ki Bécs főpolgármestere. Michael Haupl a Ringstrasse jubileumára emlékezve visszaemlékezett az időszerű Bécs kialakulásának társadalmi és építészeti történetét, és beszélt arról is, hogy mindez a város és a polgárság nagyütemű fejlődését eredményezte. Kiemelte: a múltbeli fejlesztési tapasztalatok mindkét főváros tekintetében felhasználhatók a jövőre nézve is.

L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára azt mondta: a prezentáció megalkotói azzal, hogy közelebb hozzák az együttes múltat, alkalmat kínálnak arra, hogy „a kultúrán keresztül közös jövőn és együttműködéseken gondolkodjunk osztrák barátainkkal”.

A 75 tablóba szervezett anyag mélységében és mennyiségében is utánozhatatlan, merthogy a két metropolisz urbanisztikai párhuzamosságainak szisztematikus összevetésére ilyen módon ezelőtt még senki nem vállalkozott.

A Duna fővárosai fotókiállítás a nagyvárossá válás folyamatába nyújt betekintést 150 képpár hozzájárulásával, amelyeken eltérő témák köré csoportosítva követhetik nyomon a vendégek a vasutak, körutak kiépülését, a kereskedelem modernizációját, a városszélek dinamikus változásait, a Duna szerepét, vagy a nagyvárosi léttel kialakuló szórakoztatóipar fejlődését – részletezte Kenyeres István, Budapest Főváros Levéltárának irányítója.

A kiállítás anyagát a kurátorok, Adolph Stiller, Szabó Csaba és Tamáska Máté úgy állították össze, hogy az mindkét város lakóihoz ugyancsak szóljon.

Gyutai Csaba, a Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője nyomatékosította, hogy egy kifejezetten élményszerű, a fiatal generációt is megszólító tárlatot kívántak létrehozni, ezáltal több múzeumpedagógiai foglalkozás és egy városismereti séta is kapcsolódik a bemutatóhoz. A Hosszúlépés programján résztvevők nagyon sok történelmi érdekességet tudhatnak meg a monarchia korabeli Pestről és Budáról, illetve mindarról, amit a Duna jelentett a birodalmi városoknak. A séta a bemutatón zárul, amely lehetőséget ad az ismeretek egyéb bővítésére.

A bemutató május 29-ig látogatható a Várkert Bazárban.

(MTI)

Steve McCurry a nyolcvanas években bejárta Ázsiát, magas művészi színvonalon örökítette meg például Afganisztán szovjet megszállását is. Munkái magazinok és könyvek címoldalán szerepeltek; több könyvet jelentetett meg, és nemzetközileg több bemutató is fűződik a nevéhez.

Az április végéig megfigyelhető kiállítás több mint félszáz képen keresztül ismerteti a fotós életművét. Bán András, a prezentáció egyik kurátora a szerdai bejáráson hangoztatta, hogy a bemutató fotói Afganisztánban, Indiában, Kambodzsában, Tibetben és Pakisztánban készültek, a képeket egy dán műgyűjteményből válogatták. A portrék mellett láthatók nemzeti viseletbe öltözött kambodzsai táncosnők, imádkozó vagy futballozó szerzetesek Burmából, tetejébe egy kabuli utcakép is megjelenik a nagyméretű képeken.

A kurátor felhívta a figyelmet arra, hogy a tárlaton megnézhető Sharbat Gula afgán lány portréja is, aki tizenkét éves volt a felvétel elkészítésekor. A fotó a National Geographic 1985 júniusi számának címlapjára került, és a magazin egyik legnevezetesebb képévé vált, amely később bejárta a világsajtót is.

Bán András kinyilatkozta: McCurry megrázó vagy éppen elgondolkodtató képei szűkszavúak, csak egy-egy képi mondat fogalmazódik meg rajtuk a lényegre koncentrálva.

A kiállítás megnyitójára Budapestre érkezett Steve McCurry felelevenítette: eredendően operatőrnek tanult, de vonzotta a sok utazás, az érdekes élet, ezáltal inkább a fotográfiát választotta.

Közölte, jó néhány útja közül a tibetiek váltak a legemlékezetesebbé részére, ott érezte leginkább azt, hogy „más időbe és univerzumba került”.

Azt is állította, hogy még mindig sokat utazik, egy-két év múlva Afganisztánba akarna visszatérni, mivel legalább tíz éve nem járt ott, és kíváncsi, hogy milyen változások történtek az országban.

McCurry Philadelphia egyik külvárosában született 1950-ben. A Pennsylvaniai Állami Egyetem film szakán tanult, ezt követően egy helyi újság munkatársa lett. Szabadúszó fotóriporterként bejárta Indiát. Hírnevet az afganisztáni fényképeivel szerzett, egyike volt azoknak, akik elsőként mutathatták be a szovjet megszállást és a katonai konfliktust. Képeiért Robert Capa-aranyérmet kapott. Később jó néhány háborús övezetben dolgozott, fotóival sokat számító díjakat érdemelt ki, a World Press Photo versenyen példának okáért négy fődíjat is nyert. A francia kultuszminiszter a Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének lovagi fokozatát adományozta részére, 2014-ben ugyanakkor a londoni Royal Photographic Society ítélte neki a Centenáriumi Életműdíjat.

MTI Fotó: Balogh Zoltán

Program:

13.00 – 14.30
Kurátori konferencia: Az “überkurátortól” a társszerzőig
Beszélgetés Szakács Eszterrel (tranzit.hu, kurátor), Somogyi Hajnalkával (OFF-Biennále vezetője és társkurátora), Százados Lászlóval (művészettörténész, muzeológus, MNG) kurátori szerepekről és módszerekről
Moderátor: Mucsi Emese, a Jelentés kiállítás kurátora
14.40 – 16.10
Beszélgetés Szőnyei Tamás újságíró, levéltárossal (Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára), Esterházy Marcell-lal, Forgács Péterrel, Forgách Andrással és Gerhes Gáborral
Moderátor: Mucsi Emese
16.30 – 17.30
Entartete Kunst – Mélyi József művészettörténész, műkritikus előadása
17.40 – 19.00
Jelentés és a kiállítók fotóhoz való viszonya – tárlatvezetés Horányi Attila művészettörténész, esztétával és Mucsi Emesével, a kiállítás kurátorával.

A program ingyenes.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke megnyitó beszédében célként jelölte meg, hogy a magyar képviselőkhöz közelebb vigyék a szervezet tevékenységét meghatározó elveket és célkitűzéseket. Szavai szerint az IPU a világ legrégebbi és legátfogóbb szervezeteként a ma létező valamennyi parlamenti és kormányközi szervezet elődjének tekinthető.

Kiemelte, hogy a szervezet kezdeményezésére alakult meg az állandó hágai döntőbíróság és a béke megerősítését célzó multilaterális egyeztetései alapozták meg az ENSZ elődjének számító Népszövetség létrejöttét. Magyarország büszke arra, hogy a nemzetközi szervezet kilenc alapító országának egyikeként jelen volt a létrehozásról döntő 1889-es párizsi konferencián – hangoztatta a házelnök.

Az IPU magyar történetét felidézve Kövér László elmondta, hogy Magosligeti Hagara Viktor, az akkori magyar parlament nagyszőlősi kerületének képviselője személyes jelenlétének köszönhető, hogy Magyarország a világszervezet létrehozói között szerepel. Kifejtette: eleinte a magyar parlament képviselői csak egyénileg vettek részt az IPU nemzetközi konferenciáin, ezért a csoport 1889 és 1895 között lényegében ideiglenes formában működött. A fordulat Bánffy Dezső miniszterelnök ösztönzésére következett be, ennek eredményeként 1895. május 16-án 131 taggal létrejött a magyar csoport, amely az akkori alapszabály szerint főrendekből, képviselőkből és néhány volt parlamenti tagból állt.

Kövér László méltatta a szervezet első elnökét, Jókai Mór írót, országgyűlési képviselőt, akinek – mint fogalmazott – megnyerő személyisége és kiváló felszólalásai nemzetközi viszonylatban is hozzájárultak a magyar ügyek jobb megértéséhez.

“Nekünk, a béke idealistáinak is megvannak a magunk hadseregei, erődítményei. Támaszunk minden olyan intézmény, melyet nemes lelkek arra a célra alapítottak és tartanak fenn, hogy a humanitást, az emberszeretetet, a tiszta erkölcsöket, a közjót szolgálják” – zárta szavait a házelnök, Jókai Mór egy 1895-ös brüsszeli IPU-konferencián elmondott gondolataival.

Saber Hossain Chowdhury, az Interparlamentáris Unió elnöke szerint a kiállítást különlegessé teszi, hogy egy olyan világszervezet történetéről szól, amely történelme során mindig bátran, nagyon ambiciózusan lépett fel; olyan célokat, agendát határozott meg, amely mindig a jó ügyet szolgálta. Tette ezt már abban az időszakban, amikor multilaterális együttműködés jelenlegi keretei még nem léteztek – emelte ki.

A képek közül kiemelte Mihail Gorbacsov és Margaret Thatcher londoni találkozóját, amelynek hátterében a brit IPU-csoport fejtett ki erős tevékenységet. Egy másik fotó pedig egy svájci népszövetségi találkozót jelenít meg és jelzi a szervezet kulcsszerepét annak létrejöttében.

Saber Hossain Chowdhury a tárlatot nagyszerű alkalomnak nevezte arra, hogy a képviselők megerősítsék kötelezettségvállalásaikat és az IPU időtlen értékeire alapozzák munkájukat.

A kiállítás az IPU fennállásának 125. évfordulójára készült tavaly, azt először a szervezet svájci székhelyén mutatták be. A Parlamentben egy hétig látható tárlatot magyar vonatkozású archív felvételekkel, rövid történelmi visszatekintéssel egészítették ki.

A megnyitón a magyar csoport korábbi elnökei, a diplomáciai testületek tagjai és országgyűlési képviselők vettek részt.

(MTI)
Fotó: Kovács Tamás