AF-S Nikkor 70-200 mm f/2,8E FL ED VR objektív

A Nikon az összes eddiginél gyorsabbá, könnyebbé és agilisabbá teszi az FX-formátumú zoomos teleobjektívek választékát a profik részére. A korszerű AF-S Nikkor 70-200 mm f/2,8E FL ED objektív a VR támogatásával a Nikon sebes működésű digitális tükörreflexes készülékeit használó fotósok még egy lépéssel előbbre juthatnak.

Akár sportot, mozgást, híreket vagy riportot rögzít, a nagy hírű objektív ezen legfrissebb verziója több olyan fejlesztést foglal magába, amely segít. A modernizált AF-követés és expozícióvezérlés a VR Sport móddal kombinálva páratlanul villámgyors sorozatfelvételt nyújt. Az elődjéhez képest javult a teljesítmény a kép egész területén, a fényveszteség mindazonáltal kevesebb lett. A legkisebb fókuszálási távolság rendkívüli, 1,1 m-es, ameddig a maximális leképezési arány 0,11-ről 0,21-re növekedett. Konfigurálható gombok teszik könnyebbé a működtetést az objektívvázon, míg a zoomot és az élességet állító gyűrűk a hatékonyabb használat érdekében helyet cseréltek. A modern, magnéziumötvözetből fejlesztett objektívváznak, ezenkívül a HRI- és a fluoritelemeknek betudhatóan az objektív az összes eddiginél könnyebb lett, míg ugyanolyan strapabíró maradt.

Dirk Jasper, a Nikon Europe termékmarketing-igazgatója ezt nyilatkozta: „A korszerű Nikkor 70-200 mm f/2,8E speciális ugrást nyújt képminőségben, míg az összes helyzetben gyorsabb és simább fényképezést biztosít. A Sport VR mód, emellett a Nikon legfrissebb 400, 500 és 600 mm-es teleobjektívjeitől örökölt ergonómia valódi továbblépést jelenthet a villámgyors, kiszámíthatatlan mozgás esetén olyan profi D-SLR gépezetekkel fotózóknak, mint a D5.”

AF-S Nikkor 70-200 mm f/2,8E FL ED VR objektív főbb jellemzői

Korszerűsített rázkódáscsökkentés (VR) és precíz objektív-fényképezőgép összefogás

A Nikon VR technológiájának legmodernebb generációjával a záridő akár 4 lépésközzel lassabb lehet a rázkódáscsökkentés kikapcsolásához képest , és a rendszer már a zárkioldó gomb félig történő lenyomásakor működésbe lép. A Sport VR mód stabilabb keresőképet nyújt a páratlanul szélsebes mozgások rögzítésekor. A korszerűsített AF-követéssel a fotósok gyorsan és korrekten reagálhatnak az autofókusz módosításaira. Az elektromágneses rekeszvezérlő mechanika rendhagyóan stabil AE-beállítást nyújt – még a gyors sorozatfelvétel közben is.

Rendkívüli egységesség: optikai precizitás a kép egész területén

A modern optikai felépítés remek teljesítmény nyújt a kép egész területén. A modern optikai rendszerben hat ED üvegelem, egy fluorit objektívelem, emellett egy magas törésmutatójú (HRI) elem fedezhető fel. A Nanokristály felület csökkenti a szellemképet és a becsillanást a nagyobb képtisztaság érdekében, miközben az elszíneződés, a színeltérés és a torzítás jól kontrollált a egész zoomtartományban.

*

PC Nikkor 19 mm f/4E ED objektív

A Nikon a kompozíciós szabadságot korszerű szintre emeli az első olyan FX-formátumú perspektívavezérlő (PC) objektívvel, amely két PC-forgató mechanizmust magába foglal. A házak, művészeti alkotások és tájképek fotózásához ideális PC Nikkor 19 mm f/4E ED a jó térérzékű fotósok részére lett kifejlesztve.

Képszögének, emellett sajátos döntési, eltolási és kétszintű elforgatási tulajdonságainak hála ezzel a manuális fókuszálású objektívvel a fotósok állandóan a nagyszerű nézőpontból fotózhatnak. A döntés és az eltolás külön-külön vagy akár egyidejűleg is beállítható, a nagyformátumú fényképezőgépek mozgását utánozva. A fotósok jókora mértékben befolyásolhatják az objektív fókuszsíkját, és az eltolással gördülékenyen csinálhatnak perspektivikus torzítás nélküli képeket. Vagy a döntést használva az előtértől a háttérig mindenhol éles tájképeket alkothatnak, mégpedig a rekesz leszűkítése nélkül, ami a normál objektíveknél ilyenkor elengedhetetlen. A 19 mm-es látószög ideális tekintélyes szerkezetek és terek fotózásához, a páratlan optikai felépítés mindazonáltal biztosítja, hogy a terjedelmes látószögű objektíveknél általános torzítás a lehető legkisebb legyen, még a kép széleinél is.

Dirk Jasper, a Nikon Europe termékmarketing-igazgatója ezt nyilatkozta: „Ez az FX-formátumú objektív egy már régen várt modern tagja a Nikon perspektívakorrekciós Nikkor-objektívkínálatának. A PC-objektívekkel dolgozó profik igényeire válaszul fejlesztett objektív elsőrangú képszöggel és kompromisszummentes minőséggel büszkélkedhet, a kép egész területén.”

PC Nikkor 19 mm f/4E ED objektív főbb jellemzői

19 mm-es jócskán széles látószög

A 19 mm-es látószög révén a fotósok a egész jelenetet megörökíthetik, ezenkívül többet ábrázolhatnak a struktúrából és kevesebbet az előtérből.

Tekintélyes precizitás: mesés Nikkor-minőség

A két aszférikus lencsetag jókora mértékben csökkenti a becsillogás és a többi eltérő torzítás előfordulását. A három extra-alacsony szórású üvegelem minimalizálja a tengelyes színeltérést. A Nikon Nanokristály felülete még ellenfényben történő fotózáskor is kis híján maradéktalanul megszünteti a egész képen a szellemképeket és tükröződéseket.

Kétszintű PC-forgatás: fényképezés a legjobb nézőpontból

A döntés és az eltolás külön-külön vagy egyesült erővel is hasznosítható. A döntés mindkét irányban akár 90°-ig kivitelezhető, amíg a egész objektív akár 90°-ban elforgatható.

Sima működés: egyedi felépítés, speciális ergonómia

A strapabíró eltoló mechanizmus sima működést biztosít. Ez a kompakt kialakítású objektív hozzávetőlegesen 885 grammot nyom. A Nikon által kifejlesztett Nikon fluorbevonat aktívan taszítja a vizet, a port és a szennyeződéseket, a képminőség feláldozása nélkül.

Ez a sokoldalú Sony FE 50 mm F2,8 makró objektív tökéletes a mindennapi fotózáshoz, F2,8 maximum fényerővel, kiemelkedő képminőségre és bokeh képek készítésére képes, míg az 1:1 arányú makróval tűéles közeli fotók készülnek. Ráadásul számos beállítási lehetőség is rendelkezésünkre áll úgy, mint a fókusz üzemmód kapcsoló, a fókusztávolság szabályozó és a fókuszmegtartó funkció is, amelyekkel minden fotósnak különleges élményben lesz része.

Tökéletes tájképek, portrék és makró fotók készítéséhez, a 0,16 m minimum fókusztávolságának és széles látószögű lencséjének köszönhetően pedig még több részlet rögzítésére alkalmas, mint a hosszabb fokális távolságú makró objektívek. A mindössze 236 grammos, pehelysúlyú eszközt bárhová magunkkal vihetjük, por- és nedvességálló kialakítása miatt pedig bármilyen időjárás esetén használhatjuk.

Az új Sony FE 50 mm F2,8 makró objektív ED (extra alacsony szórású) lencsetaggal rendelkezik, ami jelentősen csökkenti a tengelyirányú kromatikus aberrációt közeli fókusznál, így mindig éles, kiváló minőségű képeket készíthetünk. A kör alakú rekeszkialakítás lehetővé teszi, hogy lenyűgöző bokeh hatást érjünk el, az objektív mechanikai és optikai kialakításának köszönhetően pedig csökken a becsillanás és a szellemkép képződése lencsevédő ernyő használata nélkül.

A Sony FE 50 mm F2,8 makró objektív októbertől lesz elérhető Európában. További információ…

Leica-szabvány a speciális képminőségért

A két aszférikus, a két UED (ultra extra-alacsony diszperziós) és egy ED (extra-alacsony diszperziós) lencsét is magában foglaló objektívrendszert 12 csoportba rendezve összesen 15 elem alkotja. Az öt specifikus elem beépítése kínálja a rendkívüli képminőséget szolgáló, szigorú Leica-szabvány teljesítését nagyfelbontás és elhanyagolható mértékű torzítás mellett.

A korszerű Leica DG Summilux 12 mm F:1,4 ASPH fényes képet nyújt a kép közepétől egészen a sarkokig, ami konkrétan hasznára válik a csillagos égboltot fényképező vagy részben megvilágított éjszakai felvételeket készítő fotósoknak. A többszörös bevonattal ellátott objektívelemek maguk is javítják a képminőséget, támogatják valósághű álló- és mozgóképek készítését.

Tökéletes élességű 4K videók

A belső állítású fókuszrendszerrel és a léptető motorral a modern Leica DG Summilux 12 mm F:1,4 ASPH egyenletes, igen csendes működésre képes. Bármely LUMIX G kamerával és nagysebességű, precíziós nagykontrasztú autofókuszrendszerrel használva a fénykép- és videófelvételek készítésére van tökéletesítve. A rendszer maximálisan 240 kép/s mellett a szenzorállítással is kompatibilis, azaz maradéktalanul kihasználhatók a nagysebességű AF-szal ellátott kamerák képességei. Ez a bámulatos autofókusz-teljesítmény ideális eszközt ad 4K videók készítéséhez, ahol a precíz fókusz alapvető jelentőségű.

Korlátozásmentes, intuitív rekeszszabályozás

A Leica DG Summilux 12 mm F:1,4 ASPH a közvetlen, intuitív rekeszszabályozást biztosító rekeszgyűrűvel rendelkezik. A kilenc tárcsa okán a rekeszlamellák alakja kerek, ami bámulatosan sima hatást kelt az élességtartományon kívül eső területeken, amikor a felvételkészítés nagyobb rekesznyílással történik.

Tartós fémelemek

A megbízható fémfoglalat tartósságot garantál a rendszeres használathoz. Az objektív foglalata, a tubus és az előtét mind-mind fémből készülnek, ami kiváló, kifinomult stílust biztosít a készüléknek, és elsőrangúan illeszkedik a LUMIX G digitális tükör nélküli (DSLM) fényképezőgépek családjának az összes tagjához.

Sokan teszik fel maguknak ezt a kérdést, hogy milyen szempontok vezéreljék a fényképezőgép objektív választás során. Melyik lencse passzol legjobban a fotós témájukhoz, a pénztárcájukhoz és természetesen az elvárt minőséghez. Rengeteg alternatíva létezik, egy gyártók is több típust kínálnak ugyanazon a tartományon belül, így nem csoda, ha egyes fotósok évekig is a fényképezőgép objektív választás lehetőségei között dilemmáznak. Nincs könnyű feladatuk, és a rossz hír, hogy senki nem tud dönteni helyettük. Én is csak ötleteket adhatok.

Egy fényképezőgép objektív választásakor érdemes magunknak feltenni a kérdéseket: Pontosan mire szeretném használni? Mekkora a legnagyobb méret, amihez használni fogom? Állványról vagy anélkül akarok fotózni? Mekkora lehet a súlya? Mennyi pénzt szánok rá?

Ha ezekre a kérdésekre nem tudunk egyértelmű és határozott válaszokat adni, akkor nem érdemes drága, speciális objektívet választani, célszerűbb szélesebb körben is használható típus mellett voksolni. Ezek általában olcsóbbak is, igaz, a képminőség területén nem a maximumot nyújtják, hanem alatta egy vonással, esetleg kettővel.

Olcsó vagy profi objektív választás

Beszélünk a gyenge, a jó vagy a kiváló képminőségről, de mint minden, ez is relatív. Ne felejtsük el, hogy már évtizedekkel ezelőtt is készítettek kitűnő minőségű képeket a mai modern objektívek nélkül.

Kiváló képminőséget érhetünk el egy nagyon olcsó objektív választás mellett is, pl. „kitobjektívvel”, amennyiben, az elvárásunk nem haladja meg a képernyő felbontásához szükséges mértéket. Ugyanakkor ez a fényképezőgép objektív már kérdéses eredményt érne el, ha egy kiállítási képhez kellene printet készíteni. Ahhoz, hogy ekkora méretben is elegendő részlet, megfelelően kontrasztosan kerüljön a képre, általában már egy drágább, jobb minőségű, „profi” objektívre van szükségünk. Persze, mehetünk tovább is, hiszen a profi objektív is gyenge képet eredményezhet, ha a nagyítás falnyi méretben készül el, illetve ha az eredeti kép egy részletét szeretnénk kinagyítani. Ide már közép- vagy nagyformátumú fényképezőgépre van szükség, hogy elérhessük a megfelelő részletgazdagságot. Általános érvényű, hogy ami drágább, az jobb minőséget is nyújt. (Persze kivételek mindig vannak!)

Szintén érdemes végiggondolni a felhasználási feltételekkel kapcsolatos kérdéseket. Kiváló fényviszonyok között, napsütés mellett, kontrasztos témát még a mobiltelefonnal is le lehet aránylag elfogadható minőségben fényképezni. Ide nem szükséges a méregdrága, profi fényképezőgép objektív. Egy alkonyati órában, a belvárosban, gyenge fényviszonyok között tüntető emberek fotózásához azonban szükséges a fényerős és kontrasztos képet biztosító objektív.

Nem nehéz belátni, hogy a határ a csillagos ég, így nekünk kell eldönteni, hol húzzuk meg a vonalat, milyen maximális felhasználásra szánjuk az objektívet.

Zoom vagy fix objektív választása?

Sokan jobban szeretik a fix gyújtótávolságú objektíveket, mivel azoknak általában jobb a képminősége és nagyobb a fényereje. Ugyanakkor még többen vannak, akik a zoom objektív választása mellett döntenek, mivel azok szélesebb körben használhatók és több, fix társukat képesek helyettesíteni. Természetesen aranyszabály itt sincs. Ha nagyon-nagyon fontos a maximális méret és a kiváló képminőség (gondolok itt a megrendelésre készülő képek esetére) mindenféleképpen a fix objektívekhez ragaszkodjunk. Minden más esetben megfelelnek a zoomok is.

Megjegyzem, hogy léteznek olyan zoom objektívek is, melyek fényereje és minősége legalább olyan jó vagy jobb, mint fix társaiké. Természetesen áruk jól tükrözi a magas minőséget is.

Mekkora fényerővel?

A fényképezőgép objektív választás talán legfontosabb minőségbeli mérőszáma. Ugyanakkor a digitális fényképezés elterjedésével ezeket az értékeket is érdemes újra átgondolni. A legtöbb új digitális fényképezőgépnél még ISO 800 érzékenység mellett is alig érezhető a kép „zajosodása”. Összehasonlítva ezt a filmes korszak ISO 100, ISO 50 vagy akár ISO 25 érzékenységeivel, egyértelműen látható, hogy ma többszörös fényérzékenység mellett készíthetjük el felvételeinket. Így a filmes korban gyengének számító F:5,6 rekeszérték ma általánosságban már jól elfogadható fényerő.

Persze minél nagyobb a fényerő, annál jobb eredményre, szélesebb használhatóságra és jelentősen drágább lencsére számíthatunk. A kérdést mindenkinek meg kell válaszolnia: Megéri nekem?

Az objektív választás „súlyos” kérdése

A felszerelés összeválogatásakor fontos szempont a tömeg figyelembevétele. Hiába a profi felszerelés, ha tíz serpa szükséges a mozgatásukhoz, nem cipeljük mindenhova magunkkal. Ugyanakkor a nehéz objektívek választása feltétlenül állványt igényel, így még inkább meg van kötve a fotós keze.

Persze, ha a minőséget helyezzük mindenek fölé, akkor nem lehet szempont a többletsúly csökkentése, hiszen az közvetve a képre is hatással lehet.

Eredeti vagy utángyártott választása?

A kérdésre a válaszom: mindegy! Vannak eredetiben is gyengébb, és utángyártottban is jobb minőségű objektívek. Olvassunk teszteket, nézzük meg az MTF görbét és lehetőleg fogjuk kézbe vásárlás előtt. Az egyes modellek között első ránézésre túlságosan nagy különbségeket nem találunk, de velem is megtörtént már, hogy vásárláskor derült ki, igen nehéz a kiszemelt objektív, nehezebb, mint gondoltam, és bizony fárasztó sokáig a nyakamban cipelni. Le is cseréltem egy könnyebb változatra, de megúszhattam volna az egészet, ha előtte kipróbálom.

Alternatívák és megoldások

A fényképezés célja a megfelelő fénykép előállítása. Ehhez nem kizárólag a megfelelő, olykor speciális objektív választás segíthet. Léteznek alternatív utak és megoldások. Gondolok itt arra, hogy például a makroobjektívek nagyon jól használhatók, de nehezek, drágák, és sok helyet foglalnak. Alternatív megoldásként választhatunk egy „nem makro” objektívet (ami mellesleg másra is használható) és néhány közgyűrűt. Segítségükkel szinte ugyanaz a hatás érhető el, igaz minőségbeli eltérések lehetnek.

Nagytelére sem mindig van szükségünk. Inkább legyen egy kisebb, de jobb minőségű, hiszen az elkészített felvételt megvágva, ugyanazt a hatást érhetjük el, mintha nagyobb teleobjektívvel fényképeztünk volna. Persze ilyen esetekben figyelembe kell venni a kép méretének (képpontjainak) csökkenését is.

Ugyancsak a nagy teleobjektív választás egyik kiváltója lehet a konverter, segítségével az eredeti gyújtótávolságot növelhetjük meg. Ilyen esetekben is számolni kell a minőség romlásával, de jelentősen olcsóbb és könnyebb megoldás, mint beszerezni egy új, nagy teleobjektívet.

Alapkészlet

Egy kezdő fotósnak mindenképpen azt javaslom, hogy olyan objektíveket válasszon össze, amelyekkel minél nagyobb átfogást képes lefedni. A 35 mm-től a 200 mm-es gyújtótávolság-tartományú objektív választás általában elegendő, de minél jobban kitoljuk a szélső értékeket, annál nagyobb mozgásterünk lesz az alkotás során. Nem érdemes arra törekedni, hogy a gyújtótávolság minden egyes milliméterére jusson valamilyen objektív; néhány millimétert nyugodtan kihagyhatunk két lencse között. Már jól elfogadható, ha ezek a gyújtótávolságok le vannak fedve, akár fix, akár zoom objektívekkel: 24 mm, 35 mm, 50 mm, 70 mm, 130 mm, 200 mm.

Ha sok pénzünk van, és megvehetjük, akkor a nagy fényerejű objektív választásokat javaslom, de csak abban az esetben, ha nem számít a tömeg (mert, mondjuk, mindig autóból fényképezünk).

Nem érdemes azonban nagy, nehéz és drága objektívet választani, ha nem vagyunk teljesen biztosak abban, hogy szükségünk van rá.

Használtpiaci választás

Meglévő, nem használt vagy megunt objektívünket el is adhatjuk, általában elfogadható áron. Nem érdemes azonban cseberből vederbe esni. Ha valami miatt el kívánjuk adni a meglévőt és venni egy újat, ne válasszunk egy másik alsó kategóriás objektívet. Keressünk olyat, ami az előnyös + a kifogásolt tulajdonságaiban is sokkal jobb, mint az eladott.

Vásárolhatunk használt objektívet is. Ilyenkor a frontlencsét és a hátsó lencsét kell alaposan szemügyre venni, valamint a mozgó alkatrészeket kell ellenőrizni, hogy rendesen működnek, nem kotyognak-e. Vannak olyan fotósok, akik ragaszkodnak a próbaképekhez is. Ez is jó megoldás lehet.

Az objektív jelölések

Az objektívek tudását és minőségét különféle technikai paraméterekkel jelzik. A gyújtótávolság és a fényerő a két alap, de ezek mellett számos apróság segíthet a fényképezőgép objektív választás megalapozott döntésében. Az alábbiakban egy kis csokrot állítottam össze (a teljesség igénye nélkül). Ezek a jelölések, illetve jelölt tulajdonságok általában az objektív előnyére válnak, így választáskor érdemes ezeket is figyelembe venni.

• AF/EF = Automatikus élességállítási lehetőség.
• Macro/Micro = Makro funkció. A makrolencséket kifejezetten közeli témák fényképezéséhez optimalizálták. Vannak teljes egészében makro objektívek igen jó minőséggel, míg léteznek – általában zoom objektívek esetében – makro élességállítási tartománnyal is rendelkező objektívek, kevésbé jó minőséggel.
• PC = Perspektívakorrekciós objektív. Használatával a perspektivikus hatások csökkenthetők, eltüntethetők a felvételről.
• Asph./Asp. = Egy speciális alakú (aszférikus) lencsét jelöl. Eredményeképpen a lencse szélén és közepén áthaladó fénysugarak gyújtópontja még közelebb kerül egymáshoz, így szebb rajzolatot biztosít az objektív.
• ED/APO = Speciális optikai elemet jelöl. Eredményeképpen csökken a színhiba (kromatikus aberráció).
• IF = Belső élességállítás. Eredménye, hogy az objektív külső része nem mozog, a lencse hossza változatlan az élességállításkor.
• USM/HSM = Ultrahangos automatikus élességállítás. Eredménye, hogy gyorsabb és halkabb az élességállítás menete.
• VR/IS/OS = Képstabilizátor. Eredményeképpen kisebb zársebességgel vagy gyorsabban mozgó téma is megörökíthető adott fényviszonyok között.

A korszerű Panasonic Lumix G Vario 12-60 mm objektív egy sokoldalú lencse, amely magas hatékonyságot és tartósságot biztosít. A négyharmados rendszer szabványnak megfelelően fejlesztett, széles látószögben maximális F3,5, teleobjektívvel F5,6 rekesznyílással, mindemellett a Panasonic Power O.I.S. (Optical Image Stabiliser – optikai képstabilizátor) megoldással.

Nagyon sok környezeti feltétel mellett hibátlanul működik, remek a váratlan fényképezési módok kihasználásához. Kompakt méretével a Panasonic Lumix G Vario 12-60 mm objektív mindennapi használatra egyaránt kiváló alternatíva, az otthon vagy útközben konstruált képeknél ugyancsak.

Kilenc csoportban 11 elemmel az objektívrendszer három aszférikus objektívet és egy ED (Extra Low Dispersion – extra alacsony szórású) objektívet is magába foglal a torzítás elkerüléséhez és az eszméletlen képminőséghez. A többszörös felületű objektívelemek minimalizálják a szellemképeket és becsillanást is, növelve a felvételi teljesítményt és maximalizálva az eredményeket akár erős napfényben is.

A rekeszt hét, kerek nyílást formáló lamella nyitja, amelyek elegáns bokeh hatást váltanak ki a fókuszon kívül eső területeken.

Ahhoz, hogy az autofókusz gyors felvételkészítés és 4K módban egyaránt példás legyen, az objektívben belső fókusz hajtórendszer és léptető motor üzemel, amely másodpercenként akár 240 képkockát is képes fókuszba rakni. Ezáltal a Panasonic Lumix G Vario 12-60 mm objektív gyors fényképezés alatt is egyenletesen és csendesen működik, kifogástalan pontosságú autofókusz kontraszttal.

A multifunkcionális ötszörös zoom-terjedelem (35 mm-es kamerával egyenértékű) sokféle fényképezési helyzetben hasznosítható úti tájképektől bonyolult portrékig. A gép 0,54-szeres nagyítási képességgel rendelkezik a kristálytiszta felettébb közeli (makró) felvételekhez (a teljes kerettel szemben).

Az integrált Power O.I.S. eredményesen kompenzálja a kézremegést, megkönnyítve a fényképezést rosszul megvilágított környezetben. A korszerű vízcsepp-, és porálló Lumix G cserélhető lencse az aktív fotósnak hasznos, aki akár előnytelen időjárási feltételek mellett vagy kihívást jelentő környezetben is fényképezni szándékozik. A Lumix G kamerák erős felépítésének az objektív kifejezetten tartós fémtartója csodásan megfelel.

A fényes és metálfekete kivitelben is kapható Panasonic Lumix G Vario 12-60 mm objektív remekül megfelel a Lumix G szélesebb kínálatának, a megalkuvást nem ismerő stílushoz.

A mélységélesség és a hiperfokális távolság

Kezdem azzal, hogy mi a mélységélesség, vagy helyesebben megfogalmazva: az élesség térbeni kiterjedése. Azaz mekkora az a távolságtartomány, amelyen belül a fényképen még élesnek látszik minden téma, míg előtte, illetve mögötte már életlennek. Persze ehhez először az élességet, illetve élességi határt kellene meghatároznunk. Mit nevezünk még élesnek és mit életlennek, de fogadjuk el, hogy ezt minden olvasó tudja vagy legalábbis sejti.

A mélységélességgel szinte minden felvételnél számol a fotós, mint tudjuk, a rekeszértékkel szorosan összefügg. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy a mélységélesség tartományát a használt objektív gyújtótávolsága, a digitális képérzékelő mérete, de még a használt ISO érzékenység is befolyásolja. Minél kisebb a gyújtótávolság vagy a képérzékelő, és minél nagyobb az ISO érzékenység, annál nagyobb a mélységélesség a képen – minden egyéb felvételi körülményt azonosnak tekintve. Megjegyzem, hogy a mélységélesség-tartomány a gyakorlatban nem azt jelenti, hogy ezen belül a kép mindenhol egyformán éles, hanem azt, hogy az életlenség nem lépi át azt a bizonyos élességi határt, azon belül marad.

A mélységélesség ismerete alapján már régen felmerült a fotósokban az a kérdés, hogy mekkora rekeszértéket szükséges meghatározni, és hova célszerű az élességet állítani, ahhoz, hogy a lehető legközelebbi távolságtól egészen a végtelenig éles maradjon minden téma (a képen ne lépje át az életlenségi határt). Az így beállított távolság értékét az adott objektív és rekeszérték hiperfokális távolságának nevezzük. A hiperfokális távolságra beállított objektív a hiperfokális távolság felétől a végtelenig terjedő mélységélesség-tartománnyal, azaz a felvételen élesen jelentkező képrészletekkel rendelkezik.

A hiperfokális távolság képlete

A hiperfokális távolság kiszámítására egy képlet is rendelkezésünkre áll: H = f²/(N×e), ahol „f” az objektív gyújtótávolsága, „N” a beállított rekeszérték és „e” az életlenségi kör átmérője (általában 0,025–0,035 mm közötti érték). Ezek alapján egy példa: egy 35 mm gyújtótávolságú objektívet F11 rekeszérték mellett, 0,03 mm életlenségi körrel számolva – H=35²/(11×0,03) = 3712 mm – a hiperfokális távolsága = 3,71 m. Ezek szerint, ha ezt az objektívet 3,71 m távolságra állítjuk élesre F11 rekeszérték mellett, akkor ennek felétől, 1,85 m-től végtelenig terjed a képen az élesség. Hangsúlyozni szeretném, hogy az élességi sík itt is csak a ténylegesen beállított 3,71 m távolságban lesz, de a megadott távolságtartomány még a mélységélességi tartományba esik.

A hiperfokális távolság a gyújtótávolság négyzetének arányában csökken, vagyis ha a gyújtótávolság felére csökken – ugyanolyan rekeszérték mellett –, negyedére csökken a hiperfokális távolság. A képletből kitűnik, de a mellékelt ábráról is jól leolvasható, hogy minél kisebb a gyújtótávolság és minél nagyobb a rekeszérték, annál nagyobb mélységélesség-tartományt érhetünk el a képen.

Megjegyzem, hogy azokon az objektíveken, ahol a gyártó felrajzolja a mélységélességi skálát – az ismert képlet alapján –, visszaszámolhatjuk az életlenségi kör nagyságát [e=f²/(N×H)].

A megadott értékek a „normál” 35 mm-es film 24×36 mm-es kockájára biztosítják a megfelelő számítást. A digitális fényképezőgépek esetében azonban gyakori a kisebb érzékelő is, ami kedvezően hat a mélységélességre. A gyártók által megadott „lencseszorzót” (pl. Canonnál 1,6×) felhasználva a hiperfokális távolság példánkban 1,6-szer kisebb lesz, mint a 24×36 mm-es filmkockán, azaz a mélységélesség nő.

Hiperfokális távolság a gyakorlatban

Az előző száraz matematikai levezetések után szeretném kiemelni, hogy gyakorlati jelentősége is van a dolognak. A hiperfokális távolságot használják a fényképezőgép-gyártók az ún. free focus, azaz élességállítás nélküli fényképezőgépek gyártásakor. Ezekben a masinákban a beépített objektív általában nagylátószögű és fix élességre van beállítva, a hiperfokális távolságra, így a mélységélessége a lehető legnagyobb, azaz szinte minden „élesnek” látszik a felvételen.

Persze a komolyabb vázakat és objektíveket magukénak tudható fotósok is hasznosíthatják a gyakorlatban ezt a tudást. Számtalan olyan helyzet ismert, amikor lehetetlenség sokat gondolkodni és korrigálni a beállításokon, mert a hely vagy az idő nem alkalmas erre. Éppen ezért szeretnénk, ha a lehetőségekhez képest minél tágabb lenne a mélységélesség a felvételen, hogy a téma nagyobb valószínűséggel kerüljön az élességi tartományba. Ilyenkor érdemes előre gondolkodni és beállítani a hiperfokális távolságot, majd kizárólag a kompozícióra koncentrálni és fényképezni.

Tipikus eset, amikor mozgó járműből nehéz körülmények között fotózunk. Motoron ülve vagy szűk repülőgépben feszengve jó szolgálatot tehet a hiperfokális távolság ismerete, ha előny a nagy mélységélesség. De idesorolom azokat az alkalmakat is, amikor a megörökítendő esemény igen rövid ideig tart, és nem tudjuk a téma távolságát előre pontosan meghatározni.

Összefoglalva, a hiperfokális távolság ismerete segíthet a fotósnak, hogy a lehető legnagyobb térbeli élességet érje el a felvételen. Fotózzunk tudatosan!

Takács Szabolcs

A Panasonic cserélhető lencséinek ez a kisméretű, könnyű és rendkívül tartós új tagja ideális madarak és más vadon élő állatok fényképezésére különböző környezetekben.

A Leica DG Vario-Elmar 100-400 mm F4,0-6,3 ASPH objektív lencséit 13 csoportba rendszerezett 20 lencsetag alkotja, számos aszférikus, illetve nagyon alacsony fényszórású – a lehető legmagasabb színvonalat biztosító, és a túlexponálást megelőző – lencsetaggal. Az új teleobjektív modern szerkezeti kialakítása eléri a legmagasabb minőségi standardot, és a Lumix termékcsalád egy újabb, Leica logót kiérdemlő tagja.

Kivételes képminőség és teleobjektív teljesítmény

A Panasonic fémes fekete felületkezeléssel rendelkező, elegáns formatervű, új Leica DG Vario-Elmar 100-400 mm F4,0-6,3 ASPH objektívje a teljes zoomtartományban csodálatos képminőséget kínál. A lencse 200-800 mm-es fókusztávolsága (ekvivalens gyújtótávolság 35 mm), valamint a 0,5x nagyítás egyrészt rendkívül részletes felvételek készítését teszi lehetővé nagy távolságból, másrészt csodálatos felvételek készítését közvetlen közelről – ideális megoldás bármilyen alakú és méretű motívumok esetén.

A Leica DG Vario-Elmar 100-400 mm F4,0-6,3 ASPH teljes zoom-tartományban stabil, elmosódásoktól mentes képek rögzítése érdekében az objektív Power OIS optikai stabilizálással is rendelkezik, amely ellenőrzés alatt tartja a nemkívánatos rezgéseket, és biztosítja az éles, tiszta képeket.

A 100-400 mm-es objektív számos különböző fotográfiai stílushoz alkalmas – a blende kilenc lamellája a sima és csodaszép bokeh érdekében kör alakú nyílást alkot.

Kisebb és könnyebb, mint más teleobjektívek

Összehasonlítva a hagyományos DSLR szuper-teleobjektívekkel a Lumix G termékcsalád új Leica DG Vario-Elmar 100-400 mm F4,0-6,3 ASPH tagja kiváló mobilitást kínál – ideális útitárs, ha a felhasználó nem kíván magával vonszolni egy teljes nehéz lencsekészletet. A lencse résmentes, tartós szerkezeti kialakításának köszönhetően a felhasználónak nem kell aggódnia attól, hogy a felszerelésében kárt okoz a bosszantó por vagy egy futó zápor.

A praktikus méretű és súlyú objektív egy a vízszintes és függőleges helyzet közötti gyors átállítást elősegítő kompakt, kétrészes állványrögzítőt is tartalmaz. Még ha az objektívet gyorsan és kényelmesen el is forgatja 90°-kal, az élesítő, a Power O.I.S. optikai stabilizáló és a manuális élesítés karok a helyükön maradnak, mivel nem fordulnak el az objektívvel.

A Leica DG Vario-Elmar 100-400 mm F4,0-6,3 ASPH objektív beépített napellenzőt is tartalmaz, amely segít úgy tökéletes képeket készíteni a felhasználónak, hogy annak nem kell foglalkoznia a napfénnyel.

Lenyűgöző 4K videó beállítások

A Panasonic új Leica DG Vario-Elmar 100-400 mm F4,0-6,3 ASPH teleobjektívje ideális 4K videók rögzítésére, és a szerkezeti kialakítása biztosítja a lehető legjobb kontrasztot és színvisszaadást. A teleobjektív része egy másodpercenként 240 képkockát készítő, nagy sebességű és pontos AF motor is. Modern szerkezeti kialakításának köszönhetően rendkívül halk felvételkészítésre nyílik lehetőség, így a felhasználó anélkül kerülhet az objektum közvetlen közelébe, hogy ezzel felhívná magára a figyelmet.

A 4K objektív funkciói a nagy felbontású videók mellett eddig nem látott képek készítését is lehetővé teszi. A Panasonic Lumix G termékcsaládjába tartozó fényképezőgépek – beleértve a Lumix DMC-G7-et is – lehetővé teszik, hogy a felhasználó a 4K videóból (másodpercenként 30 képkocka) egyetlen ujját használva 8 megapixel felbontású fényképeket nyerjen, éspedig egyszerűen és közvetlenül a fényképezőgép kijelzőjén.

A Leica DG Vario-Elmar 100-400 mm F4,0-6,3 ASPH objektív főbb paraméterei:

• A mikornégyharmados rendszer legnagyobb gyújtótávolsága
• Kompatibilis a kettős képstabilizáló rendszerrel
• Másodpercenként 240 képkocka sebességű AF motor
• Lencserögzítő gyűrű
• Időjárási viszontagságokkal szemben szigetelt kivitel
• Integrált gyors állványrögzítő
• Integrált kihúzható lencsevédő

Ezek a többcélú objektívek a városi fotóktól és tájképektől kezdve a portrékig és a családi eseményekig napról napra hűségesen rögzítik az eseményeket. Mindkét objektív a népszerű 18–55 mm-es tartományt fedi le, és F:3,5–5,6 maximális rekeszt nyújt. Ezek továbbá az első olyan Nikkor objektívek, amelyekben a Nikon új léptető motor található, amely gyorsan állítja be az élességet, és a videók rögzítéséhez is ideális. Az AF-P DX Nikkor 18–55 mm F:3,5–5,6 G VR objektívben a Nikon rázkódáscsökkentő technológiája (VR) tiszta, elmosódásmentes képeket, biztosít különösen gyenge fényben, és mindkét objektív a kényelmes hordozhatóságot nyújtó, behúzható objektívmechanizmussal rendelkezik. Ezek a 18–55 mm-es objektívek állandóan jól teljesítenek, így egyensúlyt kínálnak a kezdő D-SLR fotósok számára a képminőség, a sokoldalúság és az árfekvés terén (különösen készletben vásárolva).

Zurab Kiknadze, a Nikon Europe objektívekért, kiegészítőkért & szoftverekért felelős vezetője a következőket nyilatkozta: “Örömmel jelentjük be ezt a két újdonságot a Nikon 18-55 mm-es objektívállományában. Mindkét objektív tükrözi törekvésünket, hogy a Nikon D-SLR rendszerének kezdő felhasználóit a lehető legmelegebben üdvözöljük a Nikkor optikák világában. A formatervezéssel a kis tömeget és a hordozhatóság javítását céloztuk meg, a nagy változást azonban a Nikon léptető motorjának használata jelenti, amely a korábbinál gyorsabb és halkabb automatikus élességállítást eredményez. Akár videók készítéséhez, akár fotózásra használja majd ezeket a 18–55 mm-es objektíveket, azonnal kiváló képminőséget és kivételes kényelmet és megbízhatóságot kap.”

Az új léptető motor – pontos és gyors automatikus élességállítás

A Nikon új léptető motorjának köszönhetően mindkét új AF-P DX Nikkor 18–55 mm F:3,5–5,6 G objektív minden korábbinál halkabban és gyorsabban állítja be az élességet. Amikor egy fotó elkészítéshez ráközelít a témára, az alanyokat azonnal és kivételes pontossággal állíthatja élesre. Amikor videót rögzít, a motorral finoman viheti át az élességet az egyik alanyról a másikra, gyakorlatilag zajtalanul. A videót nem rontják el a halk, de mégis hallható zajok, amikor az objektív éppen az élességet állítja.

Egyszerűsített vezérlés, könnyű hordozhatóság

A kezdő felhasználóknak tervezett intuitívabb kezelési mód révén ezek a AF-P DX Nikkor 18–55 mm F:3,5–5,6 G objektívek bárki számára kiválóak, akik még újoncok a digitális tükörreflexes fotózásban. A kis méretű és könnyű kialakítás mindkét objektívet egyszerűen használhatóvá teszi. Ezek továbbá az első olyan Nikon objektívek, amelyeknél a fényképezőgép menüjében lehet váltani az automatikus és a kézi élességállítás között, illetve be- és ki lehet kapcsolni a VR-t. Mivel az objektíven nem található kapcsoló, ezért nem lehetséges a beállítások véletlen módosítása, amikor a fotós a képet el szeretné készíteni. Az AF-P DX Nikkor 18–55 mm F:3,5–5,6 G VR objektíve mindössze 205 gramm, míg az AF-P DX Nikkor 18–55 mm F:3,5–5,6 G 195 gramm tömegű. Mindkét objektív behúzódik, amikor nincsen használatban, ettől kivételesen könnyedén találhat helyet nekik a táskájában, vagy egyszerűen hagyja a fényképezőgépre csatlakoztatva hétvégi kiruccanása során.

Nikon-minőségű képek

Az AF-P DX Nikkor 18–55 mm F:3,5–5,6 G / VR objektíveket úgy terveztük, hogy a legtöbbet hozzák ki a DX formátumú digitális tükörreflexes Nikon készülékek magas képpontszámából és fejlett képérzékelőjéből. Két aszferikus lencsetag minimalizálja mindkét objektívben a szférikus és egyéb torzításokat, hogy a nagy felbontású fotók és videók is élénk színűek, kivételesen kontrasztosak és részletgazdagok legyenek.

A hordozhatósághoz hozzátartozik, hogy a teleobjektív az Olympus 4/3-os szabványa szerint készült fényképezőgépekhez lett kifejlesztve, melyek önmagukban is a kompakt méretre optimalizáltak.

Az Olympus M.Zuiko Digital ED 300 mm F:4,0 IS PRO teleobjektív három tekintetben is mérföldkőnek számít a modern fotográfiai eszközpiacon. Első körben ez a legkönnyebb teleobjektív a világon. Másodikként a hatlépcsős képstabilizátor-rendszert kell megemlíteni, míg a harmadik hasznos tulajdonsága a „telemakró” kategória legrövidebb élességállítási távolsága; 1,4 m.

Összességében az Olympus M.Zuiko Digital ED 300 mm F:4,0 IS PRO teleobjektív első osztályú választást biztosít az Olympus fényképezőgépvázakkal együttesen, amennyiben könnyű, kompakt kivitelű, ugyanakkor széles tartományban és kiváló képminőségű eszközt keresünk. Mindezek mellett a lencse megkapta a gyártó OM-D jelű csendes motorját, illetve egy por-, fagy- és cseppálló házat.

Az előzetes tájékoztatás szerint az Olympus M.Zuiko Digital ED 300 mm F:4,0 IS PRO teleobjektív márciustól lesz kapható, 800 000 Ft körüli áron.

A helyes nézőpont meghatározására nincs általános recept. A megítélés szempontja minden esetben az elérni kívánt hatás legyen. A gyújtótávolsággal kombinálva akár néhány lépésnyi vagy pár centis különbség is elég lehet ahhoz, hogy megváltoztassuk képünk mondanivalóját. Kifejezhetünk távolságtartást vagy intimitást. Rögzíthetünk tényszerűen vagy eltúlozva. Kiemelhetjük témánk szépségeit, de megmutathatjuk előnytelen tulajdonságait. Kicsinyíthetünk és felnagyíthatunk formákat, sőt, még tárgy és tárgy közötti teret is megváltoztathatjuk. Ahhoz, hogy a célunknak leginkább megfelelő gyújtótávolságra és fotográfiai nézőpontra a lehető leghamarabb rátaláljunk, nincsen szükség másra, mint gyakorlásra. Bár a helyes megoldáshoz mindenkit kizárólag saját tapasztalata vezethet, az alábbiakban sorra vesszük a legáltalánosabb nézőpontokat és témára gyakorolt hatásukat.

Mértékadó szemek

A szemmagasság kérdése csupán első olvasatra egyértelmű, gondoljuk csak végig! Kinek a szemmagassága? A fotósé? A modellé (témáé)? Érdemes, ha nem is az összesen, de legalább ezen kettőn minden alkalommal, amikor szemünk elé emeljük a fényképezőgépet, elmélázni. S hogy melyiket válasszuk? Kiindulási pontként célszerű mindig a téma, tárgy, modell magasságát alapul venni. Különösen fontos ez akkor, ha nálunk sokkal alacsonyabb személyt fényképezünk, például gyermeket. A téma magasságához közelítő nézőpont természetességet sugall. Nem emeli ki, de nem is nyomja el, egyszerűen megmutatja. Így kiváló alap dokumentum stílusú fényképezéshez, ahol nem célunk a valóság arányainak elferdítése. Az aránykifejezéssel egy fontos alapkőhöz érkeztünk, hiszen ez a kulcs. A szemmagasság egyet jelent a háromdimenziós látvány természetes leképezésével. Persze, ha visszagondolunk a cikk legelején felvetettekre, ennek azért akad még egy sarkalatos pontja, mégpedig a gyújtótávolság. Hiába fényképezünk ugyanis szemmagasságból, ha extrém nagy látószöggel, a témához túlságosan közel helyezkedünk el. Ebben az esetben, még ha nem is döntjük meg a fényképezőgépet, a téma arányai a képen jelentősen eltérhetnek a valóságban látottaktól. Ha ragaszkodunk a térbeli arányok valós leképezéséhez, válasszunk az 50 mm-es gyújtótávolsághoz közelítő, maximum kis tele vagy csekély tele objektívet, vagy – a nézőpont magasságának megtartása mellett – változtassunk a tárgytávolságon.

Alsó nézőpont

A különösen alacsony nézőpont — fantáziadús elnevezése a békaperspektíva — általában különleges képhatást eredményez. Nem feltétlenül kell azonban a földre hasalnunk ahhoz, hogy a képet alsó nézőpontból készítsük el. Gondoljunk csak a minket körbevevő épületekre, vagy bármilyen olyan tárgyra, témára, amely jóval magasabb nálunk. A gyújtótávolság itt is belép az egyenletbe, általa az alsó nézőpont hatását fel is erősíthetjük, de le is csökkenthetjük. Minél közelebb helyezkedünk el a témához, és minél nagyobb a látószög, amivel dolgozunk, annál nagyobb mértékben torzítjuk a tárgyak arányait. A párhuzamosok dőlni kezdenek és a távolban összetartanak. A hozzánk legközelebb elhelyezkedő (és ezért a fényképen erőteljesebben megjelenő) tárgyak mérete még tovább nő, a tőlünk távolabbi képelemek látszólag még távolabb kerülnek és össze is mennek (természetesen csak a fényképen). Az alsó nézőpont segíthet közelebb kerülni a tárgyakhoz. Általa a textúrák, fények és árnyékok olyan hatását mutathatjuk meg, amely szokatlan a mindennapi életben. Kiemelhetünk, felmagasztalhatunk tárgyakat, embereket. Az alsó nézőpont legtöbbször hatásvadász, de kellő odafigyeléssel kordában tarthatjuk uralkodói vénáját. Ereje abban rejlik, hogy a hétköznapi, gyakran semmitmondó tárgyak is különleges szerepet kaphatnak. Hátterünk éppúgy lehet az égbolt, mint egy útszéli kis virág.

Felső nézőpont

Hasonlóan az alsó nézőponthoz, a magasabb géptartásnak is éppúgy lehetnek előnyei, mint hátrányai. Lehet szélsőséges, de válhat hasznunkra is, és értelemszerűen minden esetben eltérő hatást eredményez. Ajánlható mindazoknak, akik szeretnek a dolgok felett állni. Mégis, leginkább olyankor érdemes felülemelkednünk a témán, ha szeretnénk jobb rálátást biztosítani. Célszerű olyankor is felső(bb) nézőpontot választani, ha a téma és a környezet összefüggéseire akarjuk helyezni a hangsúlyt. Ezáltal ugyanis a képet néző tekintete mintegy végigpásztázhatja a fényképezőgép lencséje által rögzített látványt. Segítségével egyedi geometriai mintákra, különleges fény- és árnyékhatásokra bukkanhatunk. Lehet ugyanakkor negatív következménye is: eltúlzott alkalmazásával könnyedén előfordulhat, hogy egyszerűen belenyomjuk a földbe a témát.

Beleszól a gyújtótávolság is

Abban a pillanatban, amikor a fényképezőgépet a szemünk elé illesztjük, és a keresőbe nézve úgy ítéljük meg, a főtéma környezetében sok a zavaró elem, két dolgot tehetünk a jó kép érdekében. Odébb visszük magát a témát; vagy mi magunk mozdulunk. Ahogy a helyes expozíciónak is számos összetevője van (gondoljunk csak a záridő, az érzékenység és a blende viszonosságára), úgy perspektíva szempontjából nézőpont és nézőpont között is lehet különbség. Ismerjük fel, hogy az arányokra gyakorolt hatás két fő összetevő együttes eredménye: a nézőponté és a gyújtótávolságé. Egyik is, másik is hatással van a végső kép látványvilágára. Mindezt természetesen megélhetjük előnyként és hátrányként egyaránt, a kettő közötti különbség csupán saját tapasztalatunk megléte vagy éppen hiánya. Ha tehetjük, mindig járjuk körbe a témát, legalább gondolatban. Idővel el fog jönni az a pillanat, amikor elég csak körbepillantanunk ahhoz, hogy szükség esetén már akkor kicseréljük a lencsét, amikor még csak sétálunk a tereptárgyaktól tán nem is pontosan látott, de mégis legjobb nézőpont felé. A perspektívák variációinak csupán képzelőerőnk szabhat határt.