Az éjszaka fényei – Éjszakai fotózás kevés fény mellett

A fényképezés térnyerése és fejlődése miatt már a 19. században az érdeklődés középpontjába került a képek rögzítésének módja kevés fény mellett. Azóta is az egyik legkalandosabb területnek számít ez a fotográfia területén.

Bár az eszközök a másfél évszázad alatt olyan fejlődésen mentek keresztül, ami szinte elképzelhetetlen volt még akár 30 évvel ezelőtt is, mégis úgy gondolom, hogy pont a ma használatos technikai lehetőségek figyelembe vételével érdemes egy írás erejéig néhány fontos körülményre felhívni a figyelmet.

Éjszakai fotózás fényei – Hóesés

Hóesés

A napfényes képek esetében is beszélhetünk különleges fényhelyzetekről, sőt az igazán beszédes fotók a szokványostól eltérő világítási körülmények között készülnek. A mesterséges világítás azonban minden esetben a nappal megszokott látvány másik arcát mutatja. Legyen az egy város éjszakára kivilágított képe vagy egy szobabelső egyetlen hangulatlámpával megvilágítva. Az éjszakai fotózás fényei mindig egy új világot tárnak fel az újszerű képek elkészítésére.

Az éjszakai fotózás digitális korlátai

A digitális fényképezés amennyire sok új lehetőséggel kényeztet bennünket, azért bizonyos korlátokat is jelent, különösen ezen a téren. Dacára a manapság egyre korszerűbb képfeldolgozó szoftvereknek és fényérzékelő lapkáknak, meg a RAW- és képkezelő programoknak, egy fontos jelenséget még mindig a legnehezebb kezelni: a zajosodást. És az éjszakai fotózás kevés fény melletti felvételezésnél ez az a probléma, amire leginkább oda kell figyelnünk. Hiába a legkifinomultabb CCD vagy CMOS gyártási folyamat, a jelenséget nem lehet kikerülni. Nem szeretnék ennek az elméleti részébe belebonyolódni, mert egy külön cikket lehetne írni erről, a lényeg annyi: a zajosodást – a technológiai hiányosságokon kívül vagy felül – az expozíció hossza vagy a beállított érzékenység nagysága okozhatja. A magam részéről e két szempont szerint írnék tapasztalataimról, igyekezve szembeállítani, és ezzel egyben meg is találni a kompromisszumot, hogy akkor állványról és hosszú idővel, vagy kézből és magas ISO-val?

Négy szempont

A két alternatíva között elsősorban az dönthet, hogy van-e állványunk, és nálunk van-e éppen egy éjszakai fotózás során meglátott, megörökítésre érdemes helyzetben. Másodsorban, hogy milyen fényképezőgépünk van. Harmadszor, mozgó vagy statikus a téma. Van egy negyedik szempont is, a kép felhasználásának célja, de ez egyaránt érinti az előző három kérdéskört.

Éjszakai fotózás fényei – Templom

Templom

Éjszakai fotózás fényei – templom fotó kinagyított részlete

A templom fotó kinagyított részlete

Az első kettőt érdemes együtt tárgyalni, hiszen ezek vannak leginkább kölcsönhatásban. A legjobb minőségű, full frames DSLR-t is fel kell állványoznunk, ha nagyméretű nyomtatási vagy levilágítási eljárással készített kópiát szeretnénk a képről. Ugyanis a lehető legjobb képminőség miatt alacsony érzékenységen kell fényképeznünk, ráadásul a megfelelő mélységélesség eléréséhez szűk rekesznyílásra is szükségünk van, ehhez viszont hosszú zársebességet kell alkalmaznunk. Viszont nagyon hosszúra sem ereszthetjük az expozíciót, mert egy bizonyos idő után, ha tetszik, ha nem, még a milliós gépnél is felléphet a zajosodás, különösen a félárnyékokban és a semleges tónusokban. Ennek oka az érzékelők csekélyebb kékérzékenysége, viszont a kevés fényű helyzetekben és éjszaka vagy a kékórában ez az uralkodó szín.

Ez a fő problémája az éjszakai fotózás alkalmával digitális fényképezőgépekkel csillagpörgős egekre vadászó kollégáknak, hiszen az addig használt fordítós filmeknél a három színérzékenyített réteg érzékenysége megközelítőleg azonos volt. Így nem okozott problémát az akár órás vagy még hosszabb expozíció sem, igaz, minden esetben 100 ASA közeli filmmel. A gyógyírt meg is találták a több rövidebb expozíciós idejű felvétel egybedolgozásával, de ennek a részletezésébe sem szeretnék belemenni. Ez az ő asztaluk, ha akarnak, írnak róla. Ha egy statikus téma esetén nagyon hosszú expozíciós időre van szükségünk, nekünk is érdemes azonban ehhez az eljáráshoz folyamodnunk. Ha nem akarunk nagyon hosszan elnyúló fénycsíkokat a képünkön, viszont a mozdulatlan elemek megkívánják a jó minőségű rajzolatot, meg kell találnunk az érzékenység/rekesz/záridő hármasában azt a variációt, amelyikkel még zajmentes, elegendő mélységélességű, ugyanakkor megfelelő mértékben elmozdult elemeket kapunk.

Éjszakai fotózás és a technika

Az, hogy egy adott fényképezőgép milyen zársebességnél vagy ISO érzékenységnél kezd el zajosodni, nagyon függ a típusától. Minél nagyobb a lapkaterület, annál később lép fel a jelenség, de ugyanakkor az is számít, hogy a területen milyen sűrűségben helyezkednek el az érzékelő pontok. Természetesen az sem mindegy, hogy az analóg-digitális átalakítást mennyire korszerű szoftver végzi. Ebből világosan következik, hogy egy középformátumú digitális géppel szinte semmi korlátunk nincs, míg egy csúcskategóriájú digitális kompaktnál elég sok.

Éjszakai fotózás fényei – Munkások

Munkások

Éjszakai fotózás fényei – munkásokról készült fénykép kinagyított részlete

A munkásokról készült fénykép kinagyított részlete

Egy full frame-es DSLR még 10-15 másodperces expozíciós időnél vagy ISO 3200-nál sem mutat zavaró mértékű zajt, ugyanez az előbb említett gépeknél már 1-2 másodperces időnél vagy ISO 800-nál is felléphet. Nagyon fontos tehát gépeink e tulajdonságait előre feltérképezni, és az éjszakai fotózás kalandozásainkra ennek megfelelően felkészülni.

Természetesen erőteljesen befolyásolja a lehetőségeinket, hogy milyen gyújtótávolságú objektívvel kívánunk fényképezni. Egy nagylátószögűt, főleg ha képstabilizátorral is ellátták, akár 1/8 másodperces expozícióval is kézben tarthatunk, míg egy 200-as telét még 1/30-nál sem valószínű, a stabilizátor ellenére sem. Itt kicsit előnyben vannak a digitális kompaktozók. Az éjszakai fotózáshoz a kisebb és könnyebb gépek jobban megtarthatók, főleg a szemmagasságú nézőponttól eltérőkben. Rövidebb felépítésű objektívjeik még teljes rekesznyílásnál is majdnem az egész képfelületre biztosítják a mélységélességet, s ha még képstabilizátorral is fel vannak szerelve, bizonyos korlátok között elég sok helyzet megoldható kézben tartott géppel. Ennek ellenére, ahol lehet, különösen minőségi felhasználású célok esetében, még ezeknél sem árt az állvány használata.

Ha riportszerű eseményeket akarunk rögzíteni az éjszakai fotózás alatt, amikor szinte értelmetlen vakut használnunk, mert a nagy teret úgysem világítja be, és az adott városi vagy egyéb fényeket kell használnunk, előnybe kerülnek a jó minőségű DSLR-ek és nagy fényerejű objektívjeik. A nagy fényerőnek nem véletlenül abban van az előnye, hogy azzal fényképezve rövidebb zársebességet használhassunk, hanem a pontosabb és gyorsabb élességállításban. Ha eseményt, riportot akarunk fényképezni, akkor inkább ezek a megfelelő eszközök.

Éjszakai fotózás fényei – Szökőkút

Szökőkút

Éjszakai fotózás fényei – szökőkút kinagyított részlete

A szökőkút kinagyított részlete

Az esemény értéke ellensúlyozhatja a kép minőségét a zajosság szempontjából, így akár extrém érzékenységeket is állíthatunk, ami szükséges is lehet a mozgás megállításához szükséges gyors időhöz. A kis kompaktok ellenben azért lehetnek alkalmasak, mert kevésbé feltűnőek, így nem lepleződünk le egy-egy éjszakai fotózás, egy street „vadászat” során. Az sem elkerülendő szempont, hogy méretük miatt állandóan nálunk lehetnek, és ez megéri a korlátozott használati lehetőségek és a lassabb működés korlátait.

Ha többféle gépünk van, több célra is használhatók, szinte minden területen. Ha viszont csak eggyel vagyunk kénytelenek dolgozni, akkor is meg lehet találni azokat a beállítási körülményeket, amelyekkel kihozhatjuk egy adott témából a lehető legjobb eredményt. Amennyiben tisztában vagyunk gépünk képességeivel, azonnal fel tudjuk mérni, mikor nem szabad elmulasztani a fényképezést, de azt is, mikor nem is érdemes elővennünk a gépet. Ez az éjszakai fotózás területeire is érvényes…

Vajda János

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.