A legjobbat – Fényképezőgép objektív választás

Én a legjobb minőségben, a legjobb fényképezőgép objektív választással, a tökéletes fényképet akarom elkészíteni. Az igény egyszerű, de melyik objektív alkalmas erre?

Sokan teszik fel maguknak ezt a kérdést, hogy milyen szempontok vezéreljék a fényképezőgép objektív választás során. Melyik lencse passzol legjobban a fotós témájukhoz, a pénztárcájukhoz és természetesen az elvárt minőséghez. Rengeteg alternatíva létezik, egy gyártók is több típust kínálnak ugyanazon a tartományon belül, így nem csoda, ha egyes fotósok évekig is a fényképezőgép objektív választás lehetőségei között dilemmáznak. Nincs könnyű feladatuk, és a rossz hír, hogy senki nem tud dönteni helyettük. Én is csak ötleteket adhatok.

Fényképezőgép objektív választás, a Nikon kollekciója

A Nikon objektív választéka

Egy fényképezőgép objektív választásakor érdemes magunknak feltenni a kérdéseket: Pontosan mire szeretném használni? Mekkora a legnagyobb méret, amihez használni fogom? Állványról vagy anélkül akarok fotózni? Mekkora lehet a súlya? Mennyi pénzt szánok rá?

Ha ezekre a kérdésekre nem tudunk egyértelmű és határozott válaszokat adni, akkor nem érdemes drága, speciális objektívet választani, célszerűbb szélesebb körben is használható típus mellett voksolni. Ezek általában olcsóbbak is, igaz, a képminőség területén nem a maximumot nyújtják, hanem alatta egy vonással, esetleg kettővel.

Olcsó vagy profi objektív választás

Beszélünk a gyenge, a jó vagy a kiváló képminőségről, de mint minden, ez is relatív. Ne felejtsük el, hogy már évtizedekkel ezelőtt is készítettek kitűnő minőségű képeket a mai modern objektívek nélkül.

Kiváló képminőséget érhetünk el egy nagyon olcsó objektív választás mellett is, pl. „kitobjektívvel”, amennyiben, az elvárásunk nem haladja meg a képernyő felbontásához szükséges mértéket. Ugyanakkor ez a fényképezőgép objektív már kérdéses eredményt érne el, ha egy kiállítási képhez kellene printet készíteni. Ahhoz, hogy ekkora méretben is elegendő részlet, megfelelően kontrasztosan kerüljön a képre, általában már egy drágább, jobb minőségű, „profi” objektívre van szükségünk. Persze, mehetünk tovább is, hiszen a profi objektív is gyenge képet eredményezhet, ha a nagyítás falnyi méretben készül el, illetve ha az eredeti kép egy részletét szeretnénk kinagyítani. Ide már közép- vagy nagyformátumú fényképezőgépre van szükség, hogy elérhessük a megfelelő részletgazdagságot. Általános érvényű, hogy ami drágább, az jobb minőséget is nyújt. (Persze kivételek mindig vannak!)

Szintén érdemes végiggondolni a felhasználási feltételekkel kapcsolatos kérdéseket. Kiváló fényviszonyok között, napsütés mellett, kontrasztos témát még a mobiltelefonnal is le lehet aránylag elfogadható minőségben fényképezni. Ide nem szükséges a méregdrága, profi fényképezőgép objektív. Egy alkonyati órában, a belvárosban, gyenge fényviszonyok között tüntető emberek fotózásához azonban szükséges a fényerős és kontrasztos képet biztosító objektív.

Nem nehéz belátni, hogy a határ a csillagos ég, így nekünk kell eldönteni, hol húzzuk meg a vonalat, milyen maximális felhasználásra szánjuk az objektívet.

Az MTF görbe jelentősége
Az objektív választás előtt célszerű megnézni a lencse ún. MTF görbéjét is! Egy adott teszt-vonalpár (fekete-fehér csíkok) leképezése meghatározható egy számmal, a képérzékelő 1 milliméterére eső vonalpárok számával. Ezt térbeli frekvenciának nevezzük, és mértékegysége a vonalpár/milliméter (vp/mm). A „valódi tesztábra” azonban számtalan térbeli frekvenciájú (vastagságú) és különböző dőlésszögben elhelyezett vonalakat tartalmaz. Az érzékelőn a kis frekvenciájú (vastag) vonalak képe megfelelően kontrasztos, viszont a frekvencia növekedésével (a vonalak vékonyodásával) a kép egyre elmosódottabb, vagyis a sötét és világos csíkok kontrasztkülönbsége egyre kisebb. Az így meghatározott adatokat koordináta-rendszerben ábrázolva megkapjuk az MTF (Modulation Transfer Function – frekvenciaátviteli funkció) jelleggörbét. Minél kontrasztosabban jelennek meg a vékony (nagy frekvenciájú) vonalpárok a filmen, annál élesebb lesz a kép. Az MTF görbék alapján tehát lehetőség van az optikai rendszerek minősítésére, összehasonlítására. Ha a fényképezőgép objektív vizsgálatát az MTF görbéje alapján akarjuk elvégezni, figyelembe kell vennünk, hogy az érzékelőre vetített kép a középponttól a szélek, sarkok felé haladva egyre életlenebb: az MTF görbéknek ezt a fizikai valóságot is tükrözniük kell. A görbék arról adnak tájékoztatást, hogy a képérzékelő közepétől kiindulva miként változik az élesség. A fényképezőgépek objektíveinek a vizsgálata általában 10 vp/mm és 30 vp/mm frekvenciájú, a haladás irányával párhuzamos (M) és erre merőleges (S) vonalazású tesztábrákkal történik. Az objektívek jelleggörbéinél általában a 35 mm-es rendszer, 24×36 mm-es érzékelőit vesszük alapul, de vannak már kimondottan kisebb, pl. APS-C rendszerre adaptált grafikonok is. A teljes méretű kört rajzoló (Full frame) fényképezőgép objektív választás kisebb érzékelővel ellátott vázon azt eredményezi, hogy kisebb területen alakul ki a kép (ezért van sok váz esetében gyújtótávolság szorzó), azaz csak az objektív közepe vesz részt a képalkotásban. Ez egyben azt is jelenti, hogy a 35 mm-es teljes képérzékelő méretekhez képest a széleken jelentkező kontrasztszegénység és életlenség a szenzoron kívülre esik. A szenzoron keletkezett kép ilyen esetekben jóval kiegyenlítettebb minőségű, mint a teljes méretű érzékelőn keletkezett kép.

Fényképezőgép objektív választás, a Nikon 24-70 mm F:2,8 MTF görbéje

A Nikon 24-70 mm F:2,8 objektív MTF görbéje

Zoom vagy fix objektív választása?

Sokan jobban szeretik a fix gyújtótávolságú objektíveket, mivel azoknak általában jobb a képminősége és nagyobb a fényereje. Ugyanakkor még többen vannak, akik a zoom objektív választása mellett döntenek, mivel azok szélesebb körben használhatók és több, fix társukat képesek helyettesíteni. Természetesen aranyszabály itt sincs. Ha nagyon-nagyon fontos a maximális méret és a kiváló képminőség (gondolok itt a megrendelésre készülő képek esetére) mindenféleképpen a fix objektívekhez ragaszkodjunk. Minden más esetben megfelelnek a zoomok is.

Megjegyzem, hogy léteznek olyan zoom objektívek is, melyek fényereje és minősége legalább olyan jó vagy jobb, mint fix társaiké. Természetesen áruk jól tükrözi a magas minőséget is.

Fényképezőgép objektív választás, a Nikon 500 F:4 MTF görbéjével

A fix Nikon 500 mm F:4 objektív az MTF görbéjével

Mekkora fényerővel?

A fényképezőgép objektív választás talán legfontosabb minőségbeli mérőszáma. Ugyanakkor a digitális fényképezés elterjedésével ezeket az értékeket is érdemes újra átgondolni. A legtöbb új digitális fényképezőgépnél még ISO 800 érzékenység mellett is alig érezhető a kép „zajosodása”. Összehasonlítva ezt a filmes korszak ISO 100, ISO 50 vagy akár ISO 25 érzékenységeivel, egyértelműen látható, hogy ma többszörös fényérzékenység mellett készíthetjük el felvételeinket. Így a filmes korban gyengének számító F:5,6 rekeszérték ma általánosságban már jól elfogadható fényerő.

Persze minél nagyobb a fényerő, annál jobb eredményre, szélesebb használhatóságra és jelentősen drágább lencsére számíthatunk. A kérdést mindenkinek meg kell válaszolnia: Megéri nekem?

Az objektív választás „súlyos” kérdése

A felszerelés összeválogatásakor fontos szempont a tömeg figyelembevétele. Hiába a profi felszerelés, ha tíz serpa szükséges a mozgatásukhoz, nem cipeljük mindenhova magunkkal. Ugyanakkor a nehéz objektívek választása feltétlenül állványt igényel, így még inkább meg van kötve a fotós keze.

Persze, ha a minőséget helyezzük mindenek fölé, akkor nem lehet szempont a többletsúly csökkentése, hiszen az közvetve a képre is hatással lehet.

Eredeti vagy utángyártott választása?

Fényképezőgép objektív választás, a Sigma 50-150 mm F:2,8

A Sigma zoom 50-150 mm F:2,8 objektív

A kérdésre a válaszom: mindegy! Vannak eredetiben is gyengébb, és utángyártottban is jobb minőségű objektívek. Olvassunk teszteket, nézzük meg az MTF görbét és lehetőleg fogjuk kézbe vásárlás előtt. Az egyes modellek között első ránézésre túlságosan nagy különbségeket nem találunk, de velem is megtörtént már, hogy vásárláskor derült ki, igen nehéz a kiszemelt objektív, nehezebb, mint gondoltam, és bizony fárasztó sokáig a nyakamban cipelni. Le is cseréltem egy könnyebb változatra, de megúszhattam volna az egészet, ha előtte kipróbálom.

Alternatívák és megoldások

A fényképezés célja a megfelelő fénykép előállítása. Ehhez nem kizárólag a megfelelő, olykor speciális objektív választás segíthet. Léteznek alternatív utak és megoldások. Gondolok itt arra, hogy például a makroobjektívek nagyon jól használhatók, de nehezek, drágák, és sok helyet foglalnak. Alternatív megoldásként választhatunk egy „nem makro” objektívet (ami mellesleg másra is használható) és néhány közgyűrűt. Segítségükkel szinte ugyanaz a hatás érhető el, igaz minőségbeli eltérések lehetnek.

Nagytelére sem mindig van szükségünk. Inkább legyen egy kisebb, de jobb minőségű, hiszen az elkészített felvételt megvágva, ugyanazt a hatást érhetjük el, mintha nagyobb teleobjektívvel fényképeztünk volna. Persze ilyen esetekben figyelembe kell venni a kép méretének (képpontjainak) csökkenését is.

Ugyancsak a nagy teleobjektív választás egyik kiváltója lehet a konverter, segítségével az eredeti gyújtótávolságot növelhetjük meg. Ilyen esetekben is számolni kell a minőség romlásával, de jelentősen olcsóbb és könnyebb megoldás, mint beszerezni egy új, nagy teleobjektívet.

Alapkészlet

Egy kezdő fotósnak mindenképpen azt javaslom, hogy olyan objektíveket válasszon össze, amelyekkel minél nagyobb átfogást képes lefedni. A 35 mm-től a 200 mm-es gyújtótávolság-tartományú objektív választás általában elegendő, de minél jobban kitoljuk a szélső értékeket, annál nagyobb mozgásterünk lesz az alkotás során. Nem érdemes arra törekedni, hogy a gyújtótávolság minden egyes milliméterére jusson valamilyen objektív; néhány millimétert nyugodtan kihagyhatunk két lencse között. Már jól elfogadható, ha ezek a gyújtótávolságok le vannak fedve, akár fix, akár zoom objektívekkel: 24 mm, 35 mm, 50 mm, 70 mm, 130 mm, 200 mm.

Ha sok pénzünk van, és megvehetjük, akkor a nagy fényerejű objektív választásokat javaslom, de csak abban az esetben, ha nem számít a tömeg (mert, mondjuk, mindig autóból fényképezünk).

Nem érdemes azonban nagy, nehéz és drága objektívet választani, ha nem vagyunk teljesen biztosak abban, hogy szükségünk van rá.

Használtpiaci választás

Meglévő, nem használt vagy megunt objektívünket el is adhatjuk, általában elfogadható áron. Nem érdemes azonban cseberből vederbe esni. Ha valami miatt el kívánjuk adni a meglévőt és venni egy újat, ne válasszunk egy másik alsó kategóriás objektívet. Keressünk olyat, ami az előnyös + a kifogásolt tulajdonságaiban is sokkal jobb, mint az eladott.

Vásárolhatunk használt objektívet is. Ilyenkor a frontlencsét és a hátsó lencsét kell alaposan szemügyre venni, valamint a mozgó alkatrészeket kell ellenőrizni, hogy rendesen működnek, nem kotyognak-e. Vannak olyan fotósok, akik ragaszkodnak a próbaképekhez is. Ez is jó megoldás lehet.

Az objektív jelölések

Az objektívek tudását és minőségét különféle technikai paraméterekkel jelzik. A gyújtótávolság és a fényerő a két alap, de ezek mellett számos apróság segíthet a fényképezőgép objektív választás megalapozott döntésében. Az alábbiakban egy kis csokrot állítottam össze (a teljesség igénye nélkül). Ezek a jelölések, illetve jelölt tulajdonságok általában az objektív előnyére válnak, így választáskor érdemes ezeket is figyelembe venni.

  • AF/EF = Automatikus élességállítási lehetőség.
  • Macro/Micro = Makro funkció. A makrolencséket kifejezetten közeli témák fényképezéséhez optimalizálták. Vannak teljes egészében makro objektívek igen jó minőséggel, míg léteznek – általában zoom objektívek esetében – makro élességállítási tartománnyal is rendelkező objektívek, kevésbé jó minőséggel.
  • PC = Perspektívakorrekciós objektív. Használatával a perspektivikus hatások csökkenthetők, eltüntethetők a felvételről.
  • Asph./Asp. = Egy speciális alakú (aszférikus) lencsét jelöl. Eredményeképpen a lencse szélén és közepén áthaladó fénysugarak gyújtópontja még közelebb kerül egymáshoz, így szebb rajzolatot biztosít az objektív.
  • ED/APO = Speciális optikai elemet jelöl. Eredményeképpen csökken a színhiba (kromatikus aberráció).
  • IF = Belső élességállítás. Eredménye, hogy az objektív külső része nem mozog, a lencse hossza változatlan az élességállításkor.
  • USM/HSM = Ultrahangos automatikus élességállítás. Eredménye, hogy gyorsabb és halkabb az élességállítás menete.
  • VR/IS/OS = Képstabilizátor. Eredményeképpen kisebb zársebességgel vagy gyorsabban mozgó téma is megörökíthető adott fényviszonyok között.

 

One Comment

  1. Ruzsa Dániel

    Szia remek kis cikk de egy kis féreérthető részt találtam benne.

    VR/IS/OS = Képstabilizátor. Eredményeképpen kisebb zársebességgel vagy gyorsabban mozgó téma is megörökíthető adott fényviszonyok között.

    a képstabilizátor tudtommal a gyorsabban mozgó témán nem segít. csak a kezünk remegéséből adódó bemozdulást akadályozza meg. igy pár FÉ-el eltérhetünk a reciprok-szabálytól.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.